csp01 blogja
TörténelemMegírni a történelmet
Megírni a történelmet
1. Megírom a történelmet
és ebben ti részt vehettek.
Nyújtsatok hát segédkezet!
2. Megírjuk, hogy Jézus halott
és az ember megváltatott.
Jézus pedig feltámadott.
3. Megírjuk, hogy az emberek
megmásszák az égtesteket
és porukból építkeznek.
4. De azt is, hogy a Hitletrek
a pokolban vezekelnek
s kiérdemlik a mennyeket.
5. Írassék meg: Anna töpreng.
Hiába hogy minden föld reng.
Anna kiált: az örök Menj-t.
6. Írassék meg, hogy az Urak
kiszolgálják önmagukat
és a Szolgák elpusztulnak.
7. Írassék, hogy a lázadó
minden Semmit megtagadó.
És ez legyen a szép, a jó.
8. Megíratik: kék és sárga
narancsszínre át van váltva
s nem gyűlölnek már egymásra.
9. Megírjuk, hogy a jó szobrász
mindnyájunkat meg-megformáz
akár fekszel, akár ott állsz.
10. Megírjuk, hogy: bombaatom.
Ámde én fel nem robbantom.
Tollad sincsen oly hatalom.
11. Megírva, hogy a csillagász
oly bolygókra hogyan vadász,
amit te is tán megtalálsz.
12. Megírva, hogy jó legyél.
Legyen nálad mindig kenyér,
ő és te is bátran egyél.
13. Megírtuk a történelmet.
Pontosan úgy, ahogy kellett,
de tollat le ne tegyetek.
Megtörténik
Megtörténik
-Milyen sápadt most.
B mondta, felmutatva a holdkorongra. Ami, jegyezzük meg, valóban haloványabban pislákolt mint a megelőző napokban. Pedig telihold volt.
-Ti is látjátok?
-Sápadt-felelt rá A.
Mindenesetre így is olyan érzésük volt, hogy őket nézi.
Főleg A-nak. A göndörhajú, pufók arcú, édesszemű A-nak. Tíz esztendeje dacára feltűnően éleseszű volt. Nem maradt el mögötte az egy évvel öregebb B sem, neki tengerkék szemében villódzott az értelem.
-Szigorú az arca.
Ez is a Holdra vonatkozott. C megállapítása, a nyurga, kicsit esetlen 12 esztendős C észrevétele.
Késő este, majdhogynem éjszaka volt. A három gyerek a szénakazal oldalában üldögélt. Éjszakába nyúlt már az idő, de ők nem mozdultak. Először az aznapi almázásról cseverésztek, aztán a másnapi szilvázásról, aztán szemükbe tűnt a Hold tányérja. És elhangzott B idézett megjegyzése.
A Hold tehát sápadtan, de jól láthatóan sugarazta őket, a tájat és mindent.
-Egyszer el fogunk oda jutni-jelentette ki A. Olyan határozottan, hogy a másik kettő tüstént felkapta a fejét.
És A folytatta.
-Igen, készítünk egy olyan repülő szerkezetet, ami odáig el tud vinni. És le is száll a Holdra, mi kiszállunk, járunk a Holdon aztán visszaszállunk és visszajövünk.
B és C meglehetős hitetlenséggel hallgathatták, mivel A hozzátette:
-Lehet ilyen repülő izét építeni. Nem is kell nagynak lennie. Pár ember elfér benne. Csak ne fából legyen. Fémből... esetleg kőből. Akár még a Holdon túlra is el tud repülni.
B bizony tényleg hitetlenkedett.
-Honnan tudod, hogy így lesz?
A vállat vont.
-Így kell lennie. Hogy lenne máshogy?
B felbámult a Hold arcába.
C lelkesen felkiáltott.
-Játsszuk el!
A egy pillanatig furán nézett, de rá is átragasdt a lelkesültség.
-Játsszuk el!
A szót tett követte.
Összehordtak néhány fadobozt. Sorba rakták őket, ez jelképezte a meghódítandó holdat. Soruktól mintegy tizenöt méternyire vonalat húztak a porba. Felsorakoztak a vonal mögött, a Holdra készülő dicsőséges űrjármű dicsőséges személyzete. És A vezényelt.
-Indulunk!
-Minket figyel az egész világ!-lelkendeztt B.
-Az nem lényeges. Csak járjunk sikerrel.
Elindulának, libasorban, lassan. Szálltak az űrben.
-Még három perc... kettő... és ott vagyunk. Illetve: itt.
A dobozokon álltak.
C sürgetett.
-Szálljunk ki gyorsan.
A nem is hallotta.
-Ellenőrzés: minden műszer megfelelően működik. Kiszállás!
A pillanat történelmiségéhez képest meglehetős prózaian-de leléptek a dobozokról a holdi porba. Megérkeztek. A maguk módján, de megérkeztek.
-Bejárjuk a területet.
Be is járták. Mondjuk, hogy szkafanderben.
C-nek hirtelen felötlött valami.
-És a holdlakók?
A megtorpant. Edig erre ő sem gondolt. Pedig, valljuk be, ügyesen vezette a csapatot.
-Összebarátkozunk velük. Mi lenne? Állj ide!
C szembeállt-szimbolizálta a holdlakosokat-és kezet rézott A-val, B-vel is.
-Köszöntjük egymást kozmoszul.
leírhatnám, megírhatnám, hogyan jöttewk, mentek vissza a Földre. De én inkább hagyom őket a Holdon. Maradnak, bejárnak, feltérképeznek, építkeznek is. És várnak.
Az olvasó helyezze a történetet a kívánt korba.
Kis lépés...
Nagyok és kicsik
Hatalmas ugrásaz embernek. De mi azuniverzumnak?
5 milliárd esztendő múlva
5 milliárd esztendő múlva
áthelyezzük messzi őket.
Vége?
Vége?
egét, legét.Vizét, tüzét.