csillogo blogja

csillogo•  2019. február 10. 08:39

Bálintról

Írtam már pöttyös labdákról
és mindenről, mi álmaimban köszönt:
virágos rétekről, szivárványról,
patakokról, folyókról mibe arcomat
fürdette gyerekkorom...
 
az évszakokról, mikor szerelembe esek,
bárányfelhők takarják be akkor a szemem.
Aláhull majd minden a kék égről,
az elmúlás is, mit csokorba szedtem,
hallani se akar felőlem...
 
még csak most kezdik felírni a nevem,
a fehér fényekre rátapad az ég,
pasztellre festi szemem íriszét
egy festő - a szívem mélyén,
együtt virrasztunk - mondja ne félj.
 
Örömöt ad és csendesen figyel
ő az én múzsám ki nagyon kedvel.
Néha írok neki, olvassa soraim,
Bálint a neve. Ó, ha tudnád,
régóta ismerlek, Te vagy Valentin,
mondanám tovább...

csillogo•  2019. január 6. 21:23

Vár

képlékeny felhőn
foltos az ég ezüstje
barangol a cél
 
csak el ne tévedj
az Új évhez új szív kell
reménnyel teljes
 
felsepri a szél
az elhullott morzsákat
újholdkor kezdd el
 
mindent mi épít
hasznodra válik egyszer
az út vége Ő

csillogo•  2018. december 10. 08:08

Menedékház


Most ereszkedik alá a Sötét,
az összes árnyék zavaró
- alszik még az Úr.
Lesz-e erőnk hozzá,
hogy felismerjük a földön,
miért zúdul nyakunkba
- távol tartva magunkat,
bezárva lelkünket
a vákuumtól.
 
Noé szíve szorult csak össze,
menthető lett volna
a gyengén látók serege,
kik bukd(ácsolunk) majd
az üres sír fölött.
Vizek fölött őrködik az Úr,
az idők végeztéig
számlánkra írják a jót,
nincs kibúvó a Nap alól
- léleksimogató a Fény,
Menedékház a mi javunkra,
szárnyai alatt senki nem lesz
egymás fölött uralkodó.

csillogo•  2018. november 10. 08:10

Titkaim


Az ősznek még nyoma sincs, pedig itt járnak
a követek, sugárzók a sárga levelek;
elegyednek a föld fölött - egyet-egyet
felkap a szél és utamon kísér...
 
boroshordók a pincékben öregednek,
szőlőtőkék vesszői hajlott hátú asszonyok.
Tavaszig kell kitartani - a terheket akkor
leveszik, ha akarod - mikor életet lehel Földanya.
 
Kútjából a tavasz nárciszai és májusi
orgonák szólama derűt lop szíveinkbe,
pendíti lantját, elgyengíti a telet -
fűszálakra szemet vet és csírázni kezd.
 
A lélek-lélekhez enged és megvallja,
hogy mennyire szeret - eljut hozzád is
csak ennyi lenne mára az üzenet...
a többit tudod, miért is szeretlek.

csillogo•  2018. augusztus 25. 09:12

Nyári dal

 

Még álmodik a dunai nyár
csónakban ring egy hullám hátán
hűs habok felett fecskerajok
gyere gyere mást nem akarok
 
A sziget is forr homok pereg
morze jeleket ír a szívem
szállok szállok de lemaradok
még emlékeim rabja vagyok
 
Nyári ízekkel minden pohár
cseppjében van egy kis muskotály
olyan mintha engem akarna
szerenádot küld s udvarolna

 




Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom