csillogo blogja

Vélemény
csillogo•  2015. július 22. 21:51

( Amivel mélységesen azonosulni tudok )

Az alábbi rövid párbeszéd egy brazil teológus, Leonardo Boff, és a Dalai Láma között hangzott el: Egy a vallásról és a szabadságról folytatott kerekasztal beszélgetés során a szünetben megkérdeztem a Dalai Lámát, aki hozzám hasonlóan résztvevője volt az említett beszélgetésnek:
Őszentsége,  melyik a legjobb vallás?”
Azt gondoltam, valami ilyesmit fog mondani: A Tibeti Buddhizmus” vagy “A Kereszténységnél jóval ősibb keleti vallások…



A Dalai Láma némi szünet után elmosolyodott és a szemembe nézett, ami eléggé meglepett engem, hiszen tudtam, hogy fondorlatos volt a kérdésem.
Ő így válaszolt:

   “Az a legjobb vallás, amelyik által a legközelebb kerülünk Istenhez.
             Az a legjobb vallás, amelyik által jobb emberek leszünk.”

Ki akartam kerülni a kínos helyzetből, amibe ez a bölcs válasz juttatott, ezért megkérdeztem:
Mi az, ami jobbá tesz engem?”
Ezt felelte:
“Bármi, ami Önt könyörületesebbé, érzékenyebbé, tárgyilagosabbá,  jobban szeretni tudóvá,  emberségesebbé,  felelősségteljesebbé,  etikusabbá teszi.  Az a legjobb vallás, ami ezt adja Önnek ”

Egy pillanatra elnémultam, csodálva bölcs és megcáfolhatatlan válaszát, amire még manapság is sűrűn gondolok:

“Engem, barátom, nem érdekel, hogy Ön milyen vallású, vagy hogy Ön vallásos-e, vagy sem. Ami számomra valóban fontos, az az, hogy Ön miként viselkedik társai, családja előtt, miként viselkedik a munkában, közösségben és a világ előtt. Ne feledje, az univerzum tetteink és gondolataink visszhangja.
Az akció-reakció törvénye nem csak a fizika törvénye.  Az emberi kapcsolatokra is vonatkozik.  Ha jósággal cselekszem, én is jóságot kapok. Ha gonoszsággal cselekszem, gonoszságot fogok kapni én is.
Amire nagyszüleink tanítottak bennünket, az a színtiszta igazság. Mindig azt kapod, amit másoknak kívánsz. Boldognak lenni nem a sors rendeltetése.  Boldognak lenni, ez választás kérdése.


Végül ezt mondta:


Vigyázz Gondolataidra, mert Szavakká fognak válni.  
Vigyázz Szavaidra, mert Tettekké fognak válni. 
Vigyázz Tetteidre, mert Szokásokká fognak válni.  
Vigyázz Szokásaidra, mert Jellemeddé fognak válni. 
Vigyázz Jellemedre, mert az Sorsodat fogja alakítani, 
és Sorsod lesz az Életed, 
és nincs olyan vallás, amely az Igazság felett állna.”

Forrás


csillogo•  2014. október 20. 17:27

A versek értékéről - gondolataim

(Ki is a költő valójában)

A versek értékéről - amit soha nem bocsátunk áruba - a szó pejoratív értelmében, hisz - szellemi kincsünk - életrevalóságunk tükre! Egy jó versnek nem kell mindig művészi érdemekkel felruházottnak lennie, de nem utolsó sorban azért jó, ha rendelkezik pár olyan ismérvvel, ami megkülönbözteti a teljesen amatőr alkotókat az igazi költőktől. Tartalmas képekkel, mondanivalóval, kell, hogy Hasson is, és az írójának tudni kell, hogy ki az a réteg, akit meg szeretne közelíteni és mire - kire, mivel és miért szeretne hatást gyakorolni.
Van úgy, hogy csak megmutatjuk magunkat a világnak, mert hiszünk és bízunk Önmagunkban - ez értékelendő és fontos:  ez a bizalom a hitünk! De nem minden!
Aki elkezdte a verselést, hiszem, hogy nehezen tudja abbahagyni, egyik jön a másik után.
A versbe életet és halált lehelünk. Olyan a vers mint a folyó, medre van és ülepszik benne minden, megbújik a kövek alatt és várja, hogy valaki előcsalogassa, felfedezze értékét, mondanivalóját.

(Mindnyájan egy nagy körben létezünk, kapaszkodunk - szerettek minket már megszületésünk előtt is és mindenki  kapott valamiféle tehetséget, boldog az, ki ráébred a sajátjára.)
A betűt is lehet hányni-vetni, de kell hozzá, mind érzelmi és értelmi intelligencia.


 A vers, kell hogy elindítson egy belső folyamatot, kell, hogy lekössön, mint érzelmileg, mint képileg, hisz fontos: többé válunk általa, sőt magokat vetnek bennünk a szép versek.
Generálnak, jó kedvre derítenek, mosolyt, boldogságot ad(hat)nak a léleknek!
Az a nagy szerencsénk, hogy Mindenkinek mást ad a felfedezés, csak adjon valami boldogság hormont! Mi lenne másképp az értelme.

A Poet oldala kiváló tehetség kutató oldal, még akkor is, ha olykor felpakoljuk a "giccses" költeményeinket.

Van, aki ezt csendben tűri és olvasgat, soha vagy csak kivételes esetben szólal meg, mert ő már túljutott a kezdeteken és nem kellett sorba állnia az ajtajánál, hogy eresszék már őt be, mert már régen járja a vers útját a magáét, mit megtalált ékszert.Tehát úton van, valamit elért - ez lehet a tudása, tapasztalata, de legtöbbször a TEHETSÉGE, hogy Ő költőnek született - független az életkortól.

A Tehetség általában bölcs embert is feltételez, keveset van jelen és szinte egy-két versnél nyílik meg igazán.

Nem bánt meg másokat, de legalábbis törekszik rá! Elfogadja a kritikát is, ha kap - lehet a javát szolgálja.
Mi kedves Poet tagok, akik nap, mint nap írogatunk és jelen vagyunk, nyomot hagyhatunk egymás szívében szerető odafigyelésünkkel és szívet is adhatunk egymásnak - annak elismeréséül, hogy valamiért kötődünk egymáshoz, figyeljük egymást, mert hasonló vonásokkal, gondolatokkal élünk és ébredünk. Egyszóval szeretünk itt lenni és  szeretünk másokat is!
A baráttól mindig könnyebb elfogadni a kritikát, talán tanul is belőle az ember, aki fejlődni szeretne, hisz az  egészséges vélemény rámutathat gyengeségeinkre, ami a fejlődésünket hosszú távon, nemhogy akadályozza, hanem szolgálja.

A legjobb tehetségünk szerint verseljünk, de nem lehet erőszakot szülni egy verssel, és jó, ha biztosak vagyunk abban, hogy megérett bennünk a gondolat. Soha nem a mennyiség számít inkább a minőség, hisz észrevétlenül is olykor  ismétlésekbe esünk, ami gyengíti költészetünk erejét.
Tehát kik a POET legjobb alkotói !?
Ismétlés...
Azok, aki a leghosszabb ideig bírnak távol maradni az oldalról, mert ők ritkán vesznek részt tömeges dicséretekben, rosszullét küszöbére kerülnének - kerülik a körítéseket és szívük szerint megmondanák a tutit, hogy ki írjon és ki - inkább felejtse el az "írósdit" nagy körvonalakban. Amúgy mindenki szeretne jó szót kapni, sőt a költő kifejezetten éhes lehet rá - szakmai ártalom. A fukarsága is, mert az adóvevő antennája speciálisan rá van hangolva a Versre, az igazira - az
pedig ritkán születik - ezért vállalja a zarándoklatot is és nincs hosszútávú terve,mert felesleges - megörökíti mindig az adott pillanatot, élményt akar olvasójának...

csillogo•  2012. március 14. 06:04

Milyennek látsz másokat ?

Nagyon időszerű, hogy figyeljük, milyen érzések vannak bennünk. Úgy is mondhatnám életbevágóan fontos... kaptam továbbadom...szeretettel!:))

Öreg bölcs üldögélt a Korinthoszba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? - tudakolta.
- Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthoszban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthoszban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthoszban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

csillogo•  2012. január 4. 06:30

Valóban?

„Nézz körül a világban, gyakorlatilag esély sincs arra, hogy a tudatosságunk jelenlegi szintjén bármi is megváltozzék. A gazdaság, a politika, a társadalom ugyanazokat a reménytelen köröket futja évek óta és a helyzet egyre kaotikusabbá és reménytelenebbé válik.

Emberek millióinak az élete sodródott a bizonytalanság szélére gyakorlatilag néhány év leforgása alatt. Világosan látszik, hogy egy olyan mókuskerékben létezünk, ahonnan csakis a tudatosságunk változása vezethet ki minket.

A világ, amiben élsz a jelen pillanatban a félelmeiddel tart sakkban téged

A létbiztonságodat, az egzisztenciádat fenyegeti gyakorlatilag a világ összes történése. Amit eddigi biztos pontnak hittél, amit soha nem vehetnek el tőled az máról holnapra semmivé válik.

Egy dolgot, azonban ne feledj! Bármit vesznek is el tõled, bármilyen anyagi veszteség ér önmagadat soha nem veszítheted el. Ami igazán fontos, értékes az a benned lévõ fény, ami az elmúlt években egyre fényesebben kezdett világítani felerősítve ezzel az árnyékot is, ami követ téged. De ne feledd az árnyék nem létezik a fényed nélkül.

Végre elérkezett az idő, hogy FELÉBREDJ és RÁESZMÉLJ arra, hogy amit keresel, és amit soha nem vehetnek el tõled az ebben a pillanatban is benned él. Ez az ISTENI önmagad, a múlhatatlan szellemed, akit nem gyõzhet le sem gazdasági válság, sem félelem, sem veszteség. Egyszerűen csak rá kell hangolódnod önmagadra és le kell földelned azt a fantasztikus erõt, amivel már ebben a pillanatban is rendelkezel.”

 

Schilling Péter - www.szammisztika.com

Jó, ha ezt is ideírom....2012.január 6.

„Januárban újult erõvel támadnak a félelmeid, de te erõs vagy és legyõzöd õket!

Az év elsõ hónapjában egy olyan energia tér vissza hozzád, amit tavaly novemberben már vendégül láttál. Ez az energia a benned lévõ félelmek felszabadításáról szól. Ahhoz, hogy ezeket a félelmeket el tudd engedni szükségszerûen szembe kell nézned velük. A legégetõbb félelmeid most újra felerõsödnek benned azért, hogy képes legyél felül emelkedni rajtuk.

A félelmeidet a gondolataid hozzák létre

Tudomásul kell venned, hogy a félelmeid az esetek 99%-ban nem objektív tényekre, hanem a gondolataidból eredõ negatív elvárásokra épülnek. Tele van a fejed azokkal a gondokkal és problémákkal, amik nem is léteznének, ha nem olvasnád a híreket és nem néznéd a híradót.

Tudnod kell, hogy a hírekben azoknak az embereknek a félelmeirõl hallasz, akiknek semmi más kapaszkodójuk nincs mint az az "anyagi" valóság, amit láthatnak és megfoghatnak. Mivel ez a valóság a föld rezgésének emelkedésével egyre áttetszõbbé és megfoghatatlanabbá válik, ezért ezeknek az embereknek egyszerűen kicsúszik a lábuk alól a talaj. Az ebbõl eredõ félelmükkel pedig magukkal akarják rántani az egész világot abba a feneketlen sötétségbe, ahol a saját tudatosságuk/tudattalanságuk tartja õket.

Te sokkal több vagy ennél

A te spirituális erõd képessé tesz arra, hogy a sötét és feneketlen ûr helyett a saját belsõ bizonyosságodra építs. Nem állítom, hogy nem kell törõdnöd az anyagi világ valóságával, de azt mindenképpen állítom, hogy a hitedet  semmiképpen nem szabad hozzákötnöd a múlandó anyagi valóság gyors változásához, mert akkor az éppen olyan ingatag lesz.

Az a bizonytalanság, amit a világban jelenleg látsz jól tükrözi az emberiség többségének hitbéli bizonytalanságát. Ne ítéld el a világot emiatt, inkább áraszd el a belülrõl fakadó erõddel és fényeddel. Most nagyobb szükség van a te stabil és magabiztos erõdre, mint bármikor.

Rád is szükségünk van!

Nekünk felébredt embereknek most sokkal nehezebb a dolgunk, mint korábban bármikor, de éppen ezért az összefogásunkra és a magabiztosságunkra van most szükség. Ha most még mi is elveszítjük a hitünket, akkor nem lesz senki, aki világítson az éjszakában.

Ahhoz, hogy erre töretlenül képes legyél most úrrá kell lenned a félelmeiden. A szeretteid iránt érzett aggodalom, a saját anyagi biztonságod "látszólagos" elvesztése mind-mind csak próbatétel a számodra, amibõl megerõsödve fogsz kijutni, hogy képes legyél utat mutatni a fény hordozójaként az emberiségnek.

Ne becsüld le a hited és ne becsüld le a szereped a legnehezebbnek tűnõ idõkben

Egy olyan különleges képesség birtokosa vagy, amire most mindennél nagyobb szükség van. Te legyél az, aki még most is, a legnehezebb percekben is hiszel abban a küldetésben, amiért éppen most vagy itt a földön. ÓRIÁSI SZÜKSÉG VAN MOST RÁD! MOST NEM ADHATOD FEL! NÉZZ FARKASSZEMET A FÉLELMEDDEL ÉS ÖLELD SZOROSAN MAGADHOZ! Rá fogsz jönni, hogy mindez csak megerõsít téged és most pontosan erre van szükséged”


 

csillogo•  2011. december 1. 10:08

Egy kis lélekerősítő...Magyarokról írták...

Szép gyűjtemény a MAGYAROKRÓL!


IBN RUSZTA arab lexikografus és földrajzíró 930 táján írja
"A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak."
 
BÖLCS LEO bizánci császár (866-911)
"A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők."

– Idézett szöveg megjelenítése –
LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról
"A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre."
 
FRUILI BERENGAR (845-924) itáliai király (887-915), utolsó szent római császár (915-924) lombardiai követe a magyarokról 921-ben
Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legyőzhetetlenek.
 
MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196)
"A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... Nem szeretik a sok beszédet."
 
Lengyel krónikás
"Kálmán saját korának valamennyi uralkodóját felülmúlta tudományával."
Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja
"Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."
 
PRÁGAI KOZMA cseh püspök Könyves Kálmán idején Magyarországon tartózkodott. 1110-ben írja krónikájában
"A magyar király/nép hatalmas, kincsekben gazdag, háborúban diadalmaskodó s a föld bármely királyával képes szembeszállni"
 
GARDEZI perzsa író, 1050. körül
"A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők."
 
PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196-1204) udvarában és így írt hazánkról
"Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat."
 
BERNARDUS I AYGLIER (1216-1282) francia születésü Monte Cassino-I apát (1263-1282) 1269-ben írja
"A magyar király hatalmas, amikor megindítja seregeit, északon, keleten mozdulni senki nem mer."
 
II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében
"Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője."
 
CARDAILHAC JÁNOS alexandriai pátriárka így jellemezte Nagy Lajos magyar királyt (1342-1382), akit személyesen ismert
"Isten a tanúm, hogy nem ismerek oly nagy és hatalmas uralkodót, aki oly alázatosan és szerényen viselkednék, és becsülete megsértése nélkül annyira óhajtaná a közbékét és nyugalmat."
 
II. MURAD szultán (1404-1451) kijelentette
"Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak."
 
ENEA SILVIO PICCOLOMINI (1405-1464) a későbbi II. Pius pápa 1444-ben levélben írja Széchy Dénes esztergomi érsek primásnak (1440-1465)
"Minden joguk megvan a magyaroknak visszakövetelni a koronát, mert a magyar királyság archiregnum."
(Archiregnum főkirályságot, őskirályságot jelent)
 
BONFINI (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
 
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják
Magyarországról, hogy Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.
 
JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja
"Magyarország a kereszténység védőbástyája."
 
ROBERT JOHNSON angol 1616-ban
"Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve."
 
MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben
"A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki".
 
MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzője
"Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn."
 
SAVOYAI JENŐ (Eugene de Savoie-Carignan) herceg (1663-1736) francia születésü osztrák hadvezér és államférfi, a magyarokról
"Ha győznek, az a mi győzelmünk Európáé -, ha vesztenek, az az ő szerencsétlenségük."
 
MONTESQIEU (1648-1755)
"A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."
 
CHARLES MAURICE TALLEYRAND-PÉRIGORD gróf (1754-1838) francia államférfi, diplomata mondta Napoleonnak
"Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük amit akarsz."
 
NAPOLÉON BONAPARTE /Napoleone di Buonaparte/ (1769-1821) hadvezér, politikus, francia császár olasz nemesi családból származó, korzikai születésű francia 1809-ben írta hozzánk magyarokhoz intézett kiáltványában a győri csata előtt
"Dicső származástok régiségével méltán büszkélkedhettek..."
 
JULES MICHELET (1798-1874)
"A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása."
 
EDUARD SAYOUS (1842-1898)
"A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."
 
G. HERRING angol, 1838-ban kiadott útirajzában írja
"Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek."
 
SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879)
"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."
 
R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben
"Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája."
 
VICTOR HUGO (1802-1885)
"Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése."
 
BISMARCK német kancellár (1815-1898)
"Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik."
 
TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette
"Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért."
 
ELISÉE RECLUS (1837-1916)
"Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában."
 
PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai kézikönyvében írja
"Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... anthropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."
 
HANS NORMAN 1883
"Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok... jó alkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak... szemeik tüzesek".
 
VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja
"Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára."
 
PAYOT
"Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül."
 
RENÉ GROUSSET (1885-1952) francia történész, szakterülete Ázsia és a Kelet
"Magyarország Európa előőrse volt Ázsia felé. Árpád országának a kereszténység felvétele óta az volt a szerepe, hogy megállítsa a Kárpátoknál, vagy a Dunánál a mongol hódítókat. S az ő hősies ellenállása kényszerítette megállásra a törököt."
 
D'ANNUNZIO olasz költő 1926-ban
"Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország."
 
G. FERRERO olasz történetíró (1871-1942)
"Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat."
 
I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta
"Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."
 
Szent PIO született FRENCESCO FORGIONE (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes jövendölése
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
 
LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja
"A  legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva."
 
LEON TAPIER
"Európa nem ismerte fel idejében a szolidaritás fontosságát Magyarországgal szemben, melyre a török ellen folytatott háborúk teljes súlya nehezedett. A magyar nemesség a kereszténység lovagja szerepét töltötte be. A 12-15. századokban Magyarország bebizonyította, hogy azonos szinten áll Európa nagy államaival."
 
ARCHIBALD CARY COOLIDGE professzor (1866-1928), aki politikailag és történelmileg jól ismerte Közép-Európát, 1919, január 19-én Woodrow Wilson amerikai elnöknek jelentve javasolta a Trianoni békeparanccsal kapcsolatban Magyarország gazdasági egységének megtartását, ellenezve Erdély elszakítását
"Egy ezer éves egységes országra erőszakolni, elfogadtatni ilyen elrendezést, mint véglegest, a jövőt gyűlöletre, harcra és viszályra kárhoztatná, valószínűsítené egy katonai jellegű konfrontáció létrejöttét belátható időn belül." (Javaslatát a konferencia nem fogadta el.)
 
LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja
"Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el."
 
ISMAIL GALAAL (1914-1980) szomál (Afrika) költő 1962-ben arról számol be
"Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak."
 
ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954)
Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta:
"Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
 
ALBERT CAMUS (1913-1960) francia nobel díjas író 1957. október 23-án tartott beszédéből részlet
"A magyarok vére. Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevésse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe, - a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futball szurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után.
Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásnak visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam mindenütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esdendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.
Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában.
A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, - miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadták nekünk!"
 
ZBIGNIEW KAZIMIERZ BRZEZINSZKI amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a 70-es években leírta
"Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
(A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szív csakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben található a Föld szívcsakrája.)
 
XIV. DALAI LÁMA TENZIN GYATSO született LHAMO DÖNDRUB, az 1980-as évek második felében kinyilatkozta
"a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van."
– Idézett szöveg megjelenítése –
2006. október 11-én Prágában a Dalai Láma üzente a magyaroknak
"Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy multú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz - elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes.

Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."

 
HELMUT KOHL német konzervatív politikus, kancellár 1982-1998-ig
"A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki."
 
HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a "De Telegraaf"-ban
"A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje."

ISAAC ASIMOV egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk:
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Az Európai Unió előrelátása tehát, úgy tűnik, messze túlszárnyalta akár az ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait. Az EU ugyanis Magyarországgal nem egy más államokkal körbevett sztyeppés országocskát hívott az európai népek nyikorgó szövetségének sorába, hanem egyenest a földöntúliak országát. Mert mi más is lehetne a magyar lelemény magyarázata, mint hogy a magyarok olyan briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek?
Csak így eshetett meg, hogy ők adták az emberiségnek az internetet, a computernyelvet, a modern repülőket, az atomfegyvereket és egyéb találmányokat.
Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani, nem vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke elé kerülő vádakhoz. Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy talán a Marsról jövünk."
 
Nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért.
"Most vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."
 
TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája magyarországi tartózkodása idején (2007) így szólt a magyarokhoz
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújulás már megindult Önöknél!"
 
JOACHIM MEISNER (1933- ) bíboros, 1989-től kölni érsek, Budapesten, 2009. augusztus 20-án mondta szentbeszédében
"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni... Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok. Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre bíztak. Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai Kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna . Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek. Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom