csillogo blogja
VersTavasz-álom
A szellő is csilingel
megül a fákon játszik
a fagyos rügyekkel
szaladó percek előttem
ha nem igyekszem óra lesz
el kell tenni a stopperem
és bezárni az ajtókat
mögöttem ne zavarjanak
még nem érek rá semmire
magamra öltök egy kis sálat
a nap meleg fénye átszövi
káprázatos minden végre
a tavasz gyengéden átölel
őrzöm a békémet álmaim
valóra válnak csak a percek
és az órák múlnak érted
kiáltok várom a vonatot
a kijáratnál ott leszel
követem zakatoló szíved
és az álomból felébredek
2024.03.20.
( a "kis sálért" köszönet Skarynek! )
Haiku
Azután
Egy fényörvényben
hébe-hóba is leszek
felkelő sugár
Kedves poetes olvasóim, barátaim - szeretettel kívánok Mindnyájatoknak Áldott karácsonyi ünnepeket, és egy békésebb Új eszetendőt!
Pont kéne
Pont kéne
A szív ha túlcsordul
kigurul egy könnycsepp
a szem megfáradt udvarán
akvarellt fest
a pillák csak verdesnek
mint a madarak szárnyai
kik egyre csak feljebb
és feljebb szállnak
aztán csak egy pontot látunk
majd az is eltűnik
mossa le már valaki
a sok szomorút
itassa át lelkünket
mert fényévekre került a béke
fehér galambok képében
jöhetne már valaki
hogy elvezessen Isten kertjébe
hol ránk találhat a béke
szívembe minden álom hazajár
hogy ölelhessek nem kéne akadály
erre vágyna minden lélek
pont kéne a történet végére
Impresszió
Impresszió
ha esik miden ablakból
ugyanaz a kilátás
a felhőt szúrja a nap
fénytekercsen forog
a domboldalt is veri
állig behúzott kabátban
szárnycsapásokat hall
távoli zümmögést az ember
pipacs lengésben a szél
ha kavar látjuk ismét
a felhőt elsuhanni
kiderülhet az ég
míg esőgyöngyökön lépek
hangyák szaladnak
és pára lesz napszemüveg
rejti megfáradt szemem
Visszaadom a földnek
Visszaadom a földnek
Visszaadom a földnek mi jár,
minden eltaposott fűszál
és lábnyom porát,
bogarak vázát,
leszakított szirmokat,
oszlopokon ülő varjak
kórós visszhangját,
fiókáik gyilkos tetemeit,
árván maradt szüleik fészkeit.
Nagy a te hatalmad, kinek szívét
nem járta át soha hanyag érintés.
Egy darabig mindenkinél fut a szekér,
ha összeteszi kezét - ezért-amazért,
de van egy ország, hol ültethetsz
csemetét, kisarjad majd az együttérzés,
patkók dobogása veri fel a csendet;
nyeregben vagyok, holtig szeretek,
a szivárvány logaritmusán szárnyalok,
de hajtóját egyszer ledobja,
útifüvek porát végleg elhagyja
a testéből kivetkőzött öreg Földanya.
2016. május 31.