csillogo blogja

"Kit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének nem derék ember"

Gróf Széchényi István

Hatalma van az éjnek
valaki értünk
"kékítőt old az ég vízében"
már régóta mosom arcomat
puha fészkemben
altatom mosolyomat
virág nyíljon mint a hajnal kapuja
egyetlen pillantásom se vesszen el
ki ide született annak maradni kell
ha nem törik a nemzet fátyol helyett
szerencsecsillagunk ragyogjon fel
hagyjuk a patakokat szaladni
vizük ne apadjon el ha benne
vadak ma szomjukat oltanák
zúgjatok rezek angyaltrombiták
vén Európa szabadságra vágy


2015. szeptember 22.

Hazám a szívemben dobogsz
mindenkor édes e teher,
ágról szakadt márciuskor
őseinknek vére cseppent.

Akkor a föld görbült hátán
zöldellt a fű, bábeli zűr;
poros vén időn temető,
vértócsa rajta rég kihűlt.

Zsendüljön már a tavasz,
Friss szelek szórják magjukat,
hogy kalászost arassunk;
ne osszák szét kis hazánkat.

Pilisben dobogó föld-szív
akarat vagyunk, sóhajtás,
arany kalitkánk menedék,
piros,fehér és zöld hajtás.

Országunkban rend legyen!
  Fenevadak tornya dőljön,
magyar kézben és földön,
ágról szakadtan se féljen.

2012. január 22.

Ünnepi hangulat

Szerető lelkek imája zeng
Földünk szíve is belerezzen.
Országunkban bölcsek kövén
Dobban a szív Európa Közepén.
Zengjenek a harsonák
Szent Királyunk Ünnepén!
Egy ősi nép dicséretére,
A magyarok Istenére
Borral teli kelyhet emelj,
Szentelt kenyérrel ünnepelj!

2009. augusztus

Összefogás dala - Együtt az ország Augusztus 20.

http://www.youtube.com/watch?v=GnvMFK0MM-E

Szomor György

Itt vagy

Hol volt, hol nem volt
Hol több, hol kevés
Nagy Tengerország, viharmezők
De éled a föld, s ad kenyeret még
Az arc, amit látsz
Egy múlt gyűrte kép
Bőrünkbe rajzolt, vad, zord vidék
Az idő karcol, de az arc a miénk

Nem vagy egyedül a sorsod szigetén
Hisz összeköt a végzet
Összeér a lánc
Nézz csak szét és meglátsz
Bár mindent elsodort az ár
De itt vagy
Mint holt mezőn a büszke fák.
Az égre új kémény füstje száll
Holnap
Van még erőd, hisz van hazád
Tenger lett a föld
S az ég, vad folyó
Álmokba rejtett vágyad, ha hív
Fáj, de mozdulsz, még dobog a szív
Nem vagy egyedül a sorsod szigetén
Hisz összeköt a végzet
Összeér a lánc
Nézz csak szét és meglátsz
Bár mindent elsodort az ár
De itt vagy
Mint holt mezőn a büszke fák.
Az égre új kémény füstje száll
Holnap
Van még erőd, hisz van hazád

Új nap ébred holnap
Vad tengert zúdít ránk az ég
De itt vagy
Nincs másik föld, nincs másik lét
(Itt élned…)
Egy vén tölgy, mit megtépett a szél
De még vagy
Sorsot és lelket nem cserélsz
Mert itt vagy