csillogo blogja
KultúraCsak egy dalszöveg - Bencsik Tamara
(Dalszöveg)
Az élettől csak a halálra kapsz szabad jegyet,
csak az boldog kit mindig a szíve vezet.
A friss hóba egy szívet rajzolok,
s kérlek ne ráncold világ a homlokod.
Mint csengőt váró gyermek, úgy izgultam,
s mikor megláttam, hogy jössz, feléd rohantam.
Itt a Karácsony már!
Az ablakban dísz gyertya áll,
ez lesz a jel, hogy várok rád.
A villamos is halkabban jár,
Itt van a Karácsony már.
Sok eltévedt szív mára hazatalál,
a könnyek felszáradnak, a harc leáll.
Mint csengőt váró gyermek, úgy izgultam,
s mikor megláttam, hogy jössz, feléd rohantam.
Itt a Karácsony már!
Az ablakban dísz gyertya áll,
ez lesz a jel, hogy várok rád.
A villamos is halkabban jár,
Itt van a Karácsony már.
A hó pelyhekből lesz a sár,
ezért sír ma is úgy ez a fél világ.
A Tudatépítés alapvető üzenete...
Mi a Tudatépítés?
Vallásoktól független szellemi út
A Tudatépítés harcosa számára jószívűségünk a mi kiapadhatatlan belső gazdagságunk, mely messze meghaladja minden elképzelésünket önmagunkról. Túl van minden fogalmunkon, mégis mindig itt van velünk, és bár rendszerint rejtőzködik, mint a Nap a felhők mögött, bármelyik pillanatban elérhetjük és segítséget kaphatunk tőle. A valóság az, hogy soha el sem veszíthetjük. Szívből jövő bölcsességünk és szeretetünk a legmélyebb természetünk, melynek igazsága olyannyira egyetemes, emberi és időtlen, hogy meghalad minden korlátot, még a vallásokon is túlmutat.
Új megközelítés: belső utazás
A Tudatépítés gyökeresen új megközelítést ajánl, amely a mai kor nyitott szellemű, józan,kutató, kísérletező, rugalmas emberéhez különösen közel áll:
Mindannyian utazók vagyunk benső fejlődésünk útján.
Az út minden lépése, fordulója új tájakat, új távlatokat, új lehetőségeket nyit meg. Nincsenek dogmák, tekintélyelvű merev szabályok, megkérdőjelezhetetlen tantételek.
A Tudatépítés harcosának senki sem mondja meg, hogy a dolgok hogy vannak, nem írják elő, mit kell tenni. A világot, mint az élet minden pillanatában adódó számtalan új lehetőséget éli meg, melyeket belső utazása során egyre nyitottabban és fogékonyabban tár fel. Rá van bízva, hogy megalkossa a saját személyes útját, amely elvezeti a valóság közvetlen, első kézből való megtapasztalásához. E belső utazáshoz adnak a tanítások tanácsokat, útmutatásokat, melyek olyanok, mint az útjelző táblák - megmutatják az utat, de az utazó szabad belátására bízzák a döntést, mely irányt választja, s az út végigjárása, a válaszok megtalálása az ő lehetősége.
A Tudatépítés a gyakorlati megvalósítás útja. Tanításai és gyakorlatai életünk minden területét felölelik. Gyakorlói egyre mélyülő emberséggel, melegszívűséggel, humorral és az egész világ iránt érzett odaadással és felelősségérzettel gazdagodnak, amint lépésről-lépésre közelebb jutnak igaz természetükhöz.
A Tudatépítés több, mint vallás: benső igazságunk feltárásának tudománya és művészete. A benső igazság a mindig megújuló jelen pillanat tiszta, teljes, eleven átélésében tapasztalható meg.
A Tudatépítés alapvető üzenete az, hogy a külső világot lehetetlen megismerni belső világunk megismerése nélkül, sőt éppen belső világunk feltárása vezet el külső valóságunk megismeréséhez. Ezért a gyakorló behatol a leghatalmasabb világ, belső világunk valóságának mélységeibe. Az útmutatásokat követve fokozatosan megtapasztalja a megvilágosodott állapotot, amelyben tisztán látja mind saját bensőjének - elméjének -, mind pedig környezetének - a külső világnak - az igaz természetét.
A Tudatépítés útja ugyanakkor egy hiteles életbölcselet is - egy életvitel, mely az élet értelmével foglalkozik, és megmutatja, hogyan szabadíthatjuk fel mélyebb bölcsességünket és a világ minden lénye iránt érzett feltétel nélküli szeretetünket, melyek erejével megoldhatjuk a világ szenvedésének kérdéseit.
A Tudatépítés útját minden egyes gyakorlója a saját jelenében alkotja meg. Azonban nem mi vagyunk a gyakorlók első nemzedéke. Ez a mindig élő jelenben játszódó teremtő munka nemzedékek ezrei óta folyik. Őseink, Eurázsia szittya népei ezt az utat járták, ezt az utat örököltük magyar génjeinkben, magyar kultúránkkal, szittya virtusunkkal. Ez az ősi szittya műveltség ma is él Földünk több népénél: a tibetieknél, japánoknál, mongoloknál, Közép-Ázsia népeinél és másutt.
A Tudatépítés módszere 21. századi jelenünk teljesebb és gazdagabb átélése, magyar hagyományunk eleven üzenete által. Igaz természetünk megismerésével és szívünk felébresztésével foglalkozunk. Legnagyobb értékünk a jó szívünk. Jószívűséggel felépíthetjük a tiszta tudatot, melynek természete a tiszta emberség. Tiszta emberséggel új világot építhetünk önmagunk és a világ összes lakója számára.
Tudatépítés – gyógyító meditáció
A mai tudomány egyik legfontosabb felismerése, hogy a test és a tudat nem két különálló, egymástól elválasztott jelenség, hanem egy és ugyanazon létező két különböző szempontból nézve. Tudatállapotunk kihat egészségünkre. Míg a zaklatott, kiegyensúlyozatlan tudat a betegségek melegágya, addig az önmagával megbékélt tudat védi testi egészségünket, elejét veszi a megbetegedéseknek, sőt gyógyítja is a már meglévőket.
A tudatépítés sok évezredes hagyománya leszögezi: tudatunk ereje képes megszüntetni a szenvedést, és megteremteni a boldogságot. Ha ezt az erőt megfelelő életmóddal, helyes magatartással és meditációval párosítjuk, nemcsak lelki szenvedéseinkből, hanem testi betegségeinkből is kigyógyulhatunk. A tudatépítés gyógyító meditációjának gyakorlatai az ősi tibeti hagyomány gazdag tapasztalataira épülnek. Alkalmasak mindenki számára, nem kötődnek vallási alapokhoz. Megismerkedünk az egészség és a betegség lélektanával, és megtanuljuk felkelteni a tudatunk végtelenül hatalmas gyógyító erejét.
Filmklub - Pallag kúltúra - Erdély
Az Őshaza...
Az elfeledett Pallag kultúra...lassan csak kiderül, kik is voltak a
méltatlanul elfeledett ősök... Titokzatos, épített táj Erdélyben, ami nem lehet a véletlen műve…
Mit üzen a mi pallag kultúránk…
Mi székelyek legalább 35.000 éve élünk a kárpátok között a világ legszakrálisabb és legszentebb helyén…
Történelmi küldetésünk kitartani szeretetben, bízva Istenben a végtelenségig!
Találkozásom Kányádi Sándorral
Nagyon örülök, hogy megoszthatom veletek az alábbi kis írást!
Olvassátok szeretettel!
Kányádi Sándor „bácsival” az ízig vérig magyar költővel találkoztam, aki egy szeretetteljes felkérésnek eleget téve - baráti találkozó keretében - mesélt és csak mesélt, tanított és fiatalos lelkülettel beszélt az életéről, verseiről, haza és költészet szeretetéről!
Útravaló, amivel hazaérkeztem és mélyen lelkembe írta magát a költő, aki azt tartja magáról, hogy: „ ha kérdezik tőlem, hogy ki a költő, nos ez mindig csak halálunk után fog kiderülni!? Mondhatom én,hogy költő vagyok, igen az vagyok, de majd, ha meghaltam, akkor lesz ez csak igazából bizonyosság!
Mire való a költészet kérdeztük Sanyi bácsit és a válasza az volt, hogy „szaggasson”, hogy megcsillanjon benne a magyar nyelv minden szépsége és erősítse a magyarság összetartozását, és a vers benne olyan, mint a cipő, lelki lábbeli.
Aranymondatai között még néhány gondolat!
Csakis a jóhiszemű kételkedés viszi előrébb a világot. Isten kiválasztott népe vagyunk és nyelvünk Isten kiválasztott nyelve.
Minden nemzet és minden nyelv épp olyan kiválasztott Istennek, mint a magyar!
Ahhoz, hogy a magyar nép megmaradhasson minőségi emberekké kell válnunk!
Ámen!
Ez volt a zárszó!
„Meggyötörten is gyönyörű” című könyvét dedikálta nekem és házam népének szeretettel:
Kányádi Sándor bácsi ( Nekem egy igaz magyar,akire jól esett felnézni! )
Hálásan köszönöm ezt a találkozást!
2011.április 1.
Részlet a könyvből
(Meghatározó élménye a költőnek, hogy szülőfaluja nyolc kilométerre fekszik attól a városkától, Székelykeresztúrtól,ahol Petőfi Sándor az utolsó éjszakáját töltötte s huszonöt kilométerre Fehéregyházától, ahol életét áldozta a világszabadságért.
A helyi legenda szerint Petőfi Székelykeresztúron van eltemetve, sírját ma is évente megkoszorúzzák, s a költő is tiszteleg a sír előtt.)
Kányádi Sándor
Harmat a csillagon
Megjártam bár a történelmet,
konok vagyok, konokabb, mint a gyermek,
kinek apja hiába magyarázza,
hogy nem labda a hold,
konok, ki ha százszor meglakolt,
százegyedszer is a könyörtelen
igazat keresem.
Ez a kenyerem.
A boldogság tört szárnyú madara
vergődik a tenyeremen;
a boldogság tört szárnyú madarát,
mely évezredek óta
röppen fel s hull alá,
nekem kell fölrepítenem.
Vergődtem, vergődöm magam is,
- megviseltek a hosszú századok -;
szétosztom minden örömöm,
a bánatomon is osztozzatok.
Ó, szép szavak barokkos balzsama, -
ne hosszabbítsd a kínjaim!
A féligazság:
múló novokain.
Az egyenes beszéd,
nekem csak az a szép.
Kenyéren és vízen is csak azt vallhatom.
Ezért tart engem a társadalom.
Labda a hold! S ha netán el nem érném,
harmat leszek, harmat e csillagon,
hogy fényemtől is fényesebbnek
lássák a földet a
szomszédos égitestek.
S ha elszólít a Nap,
nyugodt lélekkel mondják:
tócsákkal nem szövetkezett,
liliomok fürödtek benne,
úgy tünt el, amint érkezett.
Márai Sándor "elavult" gondolatai
Szeress egészen mellékesen és szelíden
A sztoikus gondolkodó Márai azt a bölcsességet tanítja, amit manapság a keleti tanítások sugallnak nekünk: azt, hogy szép érzelmekkel teli életet élhessünk, sokszor csak ÖNMÉRSÉKLET és korlátozás kérdése.
( Sztoikus:a megpróbáltatásokat nyugodtan viselő; egykedvű, nyugodt )