Két idegen

Rozella•  2019. január 31. 21:29


Két idegen

 

Alkonyat, téli szmog, ismeretlen arcok,

a busz nem jön. Talán elakadhatott,

a csúcsforgalom ismeri a késést.

„Kedvesem, én most hol vagyok..?”

Az öregúr fején a kopott kalapot

nem furcsálltam, csupán a halk kérdést,

ezt nem vártam,  én, mint idegen,

de amint tett felém egy tétova lépést,

szemében bizalom éledt és remény,

s láttam, most mindent elhinne nekem.

 

Mondtam a város nevét,

az utcáét is, ahol éppen álltunk,

ő meg csak nézett a ködfüggönyön át,

hogy került oda, nem emlékezett.

„ Nem találok haza rég, és már nagyon fázom,”

még összébb húzta szürke, reszketeg auráját,

s rántott egyet a viseltes kabáton.

„ ..Sétálni indultam, de rám sötétedett,

 csak hát, nem tudom, hogy hol lakom,

 úgy rémlik magas ház..,  sok, sok emelet.. ”

 

Néztem a ráncos, kesztyűtlen kezet,

a semmit felmutató, nyitott tenyeret.

Úgy álltunk ott, az autók suhogó zajában

csodára várva, mint két elveszett idegen.

Gondolatban mindketten otthon jártunk,

eszembe jutott a régi házunk és apám hirtelen,

aztán már csak a város volt furcsa és idegen..

-Ne féljen, - mondtam mosolyogva,

én tudom… hazatalálunk.

 




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2019. február 5. 09:24

Törölt hozzászólás.

Rozella2019. február 3. 19:29

@MKKlara: csak egy igaz történet :), de köszönöm!

MKKlara2019. február 2. 16:02

Remekmű! :)

Rozella2019. február 1. 23:08

@csillogo: igen Marikám, akadt...:) Köszönöm!

Rozella2019. február 1. 23:07

@skary: látod, még neki is volt :)

Rozella2019. február 1. 23:05

@okeanus: "... hisz egymás nélkül sötétben vagyunk .." Köszönöm!

Rozella2019. február 1. 23:04

@Mamamaci40: köszönöm Emi, örülök, ha így érzed!

Rozella2019. február 1. 23:02

@kevelin: reméljük, lesz még otthonunk...

Rozella2019. február 1. 23:02

@Törölt tag: én is téged! és köszönöm!

csillogo2019. február 1. 20:41

...
egy bánatos és segítségre szoruló öregúr "kalandja" - nem semmi - nagyon szép ahogyan megírtad, de tényleg reméljük, hogy az öregúr hazatalált - akadt segítője...

skary2019. február 1. 17:17

ET haza

okeanus2019. február 1. 13:01

mi elveszettek, idegenek...
tetszett;
finoman, árnyaltan rajzolt életkép

Törölt tag2019. február 1. 11:04

Törölt hozzászólás.

kicsisara2019. január 31. 23:46

@Rozella: ettől lett emberi :)

Mamamaci402019. január 31. 23:33

Életkép remekül megírt êrzésekkel!

kevelin2019. január 31. 22:52

Igen egyszer vègleg hazatalálunk

Rozella2019. január 31. 22:01

@M.J.Kata: Kedves Kata, köszönöm! :)

Rozella2019. január 31. 22:00

@kicsisara: egyáltalán nem tűnsz annak... és köszönöm! :) A történet néhány nappal ezelőtti, és valós.

kicsisara2019. január 31. 21:44

Szia... nem szeretnék, gonoszak tűnni, de eddig nekem ez az írásod tetszik a legeslegjobban! Olyan emberi! Sajnálom, és köszönöm, hogy olvastalak.

M.J.Kata2019. január 31. 21:37

Nagyon megható :)