Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
S VAGYOK IMMÁRON...
M.Laurens• 2020. július 2. 11:25 • olvasva: 259
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
BÜSZKE PARIPÁK KÖZT...
Karom gyenge, lábam roskatag s fáradt,
a mosoly is már régen arcomra száradt,
s vagyok immáron önmagam árnyéka,
aligha költő, csak elfáradt poéma.
S poémának is csak fölös gyökere,
büszke paripák közt: egy kehes gebe.
Budatétény 2020. augusztus 4.
designo2020. július 27. 16:43
Nana, Miklós, a vén kecske is megnyalja a... az izé na, tudod 😁
Fel a fejjel s mindennel, kedves barátom!
bakonyiili2020. július 6. 12:46
Kissé keseredett gondolatok, de én érzem benne a megszokott humort, ha fanyar is!
Gratulálok szeretettel: Ili
Mamamaci402020. július 3. 04:40
Elgondolkodtató görbe tükör, tetszett!
dreaming582020. július 2. 23:33
Mindig bántod magad...
De jó kis karc ez :)
Perzsi.2020. július 2. 15:56
A büszke paripák pedig nem szívesen vesznek fel utasokat, barátokat. Önnönmaguk szépségével, nagyságával vannak elfovlalva. És csak reménykedhetnek, hogy,egyszer majd gebékké válnak, nem pedig lókolbásszá.
Perzsi.2020. július 2. 15:51
Szomorú a vers. Amúgy a babérfa aligha élne , ha nem lenne gyökere.Ha pedig a föld alatti elhelyezkedésére gondoltál...hmm:-(
Törölt tag2020. július 2. 14:53
Törölt hozzászólás.
Mikijozsa2020. július 2. 11:43
ironikus a versed, kicsit öntépázó, s ez hogy kehes-e? gebe e? nem tom talán sok az e.. üdv szép napot