M.Laurens • Blogja

Ismertető
M.Laurens•  2013. augusztus 7. 17:32

KÖLTŐI KÉPEK & ESZKÖZÖK ( széljegyzetek...

Bő előszó : 

Kedves amatőr költő barátaimnak ajánlom ezt a kis (nem teljes) összeállítást, hogy nagyobb biztonsággal legyenek képesek eligazodni a verstan útvesztőiben. Egyre több hozzám hasonló amatőr barátomtól halottam olyan visszajelzést, hogy a „profik” kíméletlen kritikát gyakorolnak velük szemben ( más oldalakon), és legszívesebben feladnák a hobbijukat , ami egyben az egyetlen szórakozásuk. Íme néhány általam is ismert, megtörtént eset. 

 Akadt, akinél azt kifogásolták, hogy a versében szóismétlések vannak. Volt, akinél a ragrímeket kifogásolták, volt akinél azt mondták, hogy minek többször és többféleképp leírni ugyanazt. És volt, akinél a költői képek hiányát kifogásolták. Sajnos az igazság az, hogy ezek a „profik” a legtöbb esetben önmaguk sincsenek ezek szerint tisztába a verstan alapjaival sem (középiskolás szinten).  A szóismétlések a vers dallal való rokonságának egyenes ágú gyermekei. A fokozás a halmozás, a refrén, az anafora, mind-mind az ismétléseken alapul. A költői képek palettája pedig annyira széles és szerteágazó, hogy művészet elkerülni őket. Olyan ez, mint amikor a székely rohan az erdőben a négy méteres létrájával. Szinte isten csudája, ha nem horzsol meg egy fát sem, hogy vadabbat ne is mondjak.

 Az persze más, ha valakinek más a gusztusa, és a „csak”–on kívül is akar valamit mondani. De könyörgöm alázattal, ne tegye. Először azért, mert kellő tudás nélkül …-ét csinál magából. (És ez volt itt a lentebb jegyzett költői detrakció ) -Flancos szó ugye?-. De ez a jobbik eset. Mert-ugye az már más lapra tarozik, hogy aki szalad az erdőben, az nem mind akar maratoni futóbajnok lenni. Lehet, hogy a medve kergeti, vagy a kórság, esetleg csak kedvtelésére futkorász. Így vagyunk ezzel sokan, mi amatőr költők, írók. Persze tetszik ha kurjongatnak, hogy milyen ügyesen kapkodjuk a sarkunk, de ha röhögve azt mondják, hogy hova futsz tata, azzal a rusnya nagy … geddel, ( még egy detrakció ) az persze rosszul esik. Merthogy ez maradt csak és szebb a röhögéstől sem lesz.

 NO!  Egyszóval azért tettem ide kedves sorstársaimnak ezt a gyűjteményt, hogy legyen mihez nyúlniuk, ha kétségeik támadnak a maguk, vagy más tárgyszerű értékelésével szemben. Igyekeztem úgy fogalmazni, hogy az közérthető legyen, még akkor is, ha ez nem olyan "nagy-emberes".  

Az írás természetesen nem teljes, és annak teljes tudásanyaga sem az én zsenialitásomat dícséri, csupán a szorgalmamat és sok évi deresre huzatásom által felhalmozott védekező reflexem eredményeit, amit az engem követő társaimnak gyűjtöttem egy csokorba, és némileg emészthetőbb formába. Legyen ez amolyan széljegyzet amihez vissza-vissza térhettek ha bizonytalanok vagytok, hogy a "nagy-ember" valóban olyan nagyot mondott-e, hogy attól sarokban kell majd térdepelnetek morzsolt kukoricán.

Köszönöm a figyelmeteket, és forgassátok egészséggel az egeret a sorok közt!   

          M. Laurens alias Miklós



 KÖLTŐI KÉPEK & ESZKÖZÖK

( széljegyzetek a teljesség igénye nélkül )

 

STÍLUS ALAKZATOK

( a stílus élénkítésének eszközei )

 

Alliteráció: betűrím versben, ritkábban prózában, két vagy több egymás után

következő szó kezdőhangjának egyezése.

 ( „Barlangjában belől bömböl a mord medve.” Csokonai Vitéz Mihály )

 

Ellentét: Két egymással ellentétes gondolat, hasonló szerkezetű megfogalmazása,

a nyomatékosság kedvéért. A szövegösszefüggést szerkezeti szinten is biztosító

nyelvi megoldás.

( „Vár állott, most kőhalom; / Kedv s öröm röpkedtek, / Halálhörgés, siralom/

Zajlik már helyettek.” Kölcsey Ferenc)

 

Eufemizmus: A szóképekkel rokon stíluseszköz. Kellemetlen, durva, vagy illetlen fogalmakat kifejező szó helyett valamilyen szépítő, enyhébb árnyalatú szó, vagy

szóalakzat/gondolatalakzat. - Például a halál szó kerülése. -

(„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt?”  Nagy László)

 

Felkiáltás: A szónoki vagy költői beszédben egy-egy mondat, mely a rendes kijelentő alaktól eltérve felkiáltó alakot vesz föl, csodálkozást, intést, rettegést, fohászkodást, buzdítást, fájdalmat, haragot és más indulatokat fejez ki és rendszerint indulatszókkal jár.

( „Ó, ehhez nemcsak rím kell, ehhez több kell!” Tóth Árpád)

 

Fokozás: az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi.

( „Ah, úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie!”  Vajda János)

 

Halmozás: A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi egységek. 

(„Tanulj dalt a zengő zivatartól, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl,” Vörösmarty Mihály )

 

Ismétlés: a szavak, szószerkezetek megismétlése a nyomaték, az erősítés miatt. 

- Egy szó többszöri ismétlése (nyomósítást, indulatot fejez ki)

- Anafora (a verssorok elején visszatérő szó, szócsoport)

- Refrén (sorok, versszakok ismétlődése)

 -Gondolatritmus (teljes gondolatok, mondatok, mondatrészletek visszatérése)

-Variáció (ugyanaz a dolog más változatban tér vissza)

 

Inverzió (anasztrófa): Vagyis felcserél szavakat, ezzel nyelvtanilag szokatlan szórendet alakít ki

Alkalmazásának többféle célja lehet: kiemelheti a mondanivalót, az ellentéttel erősítve nyomatékosít, 

hatásosabb lehet a szövegritmus, a rím és lehet az archaizálás (régiesítés) eszköze is.

("Akár farkas, akár emésszen meg holló: / Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó." Petőfi Sándor )


Kihagyás vagy Elhallgatás: A költői detrakció olyan esete, amikor a szöveg lényeges elemét, gondolatát,

mondatát hallgatja el a közlő feszültségkeltés céljából, így azt  az olvasónak kell önmagában kiegészítenie.

( „Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a... „ Arany János )

 

Költői kérdés: A dialógus eszköze,  kifejezhet érzelmet, lehet a pátosz eszköze, a

 gondolat menetének kiélezését szolgálhatja. Fajtái:

- érzelmet kifejező kérdés (interrogatio)

- szemrehányó kérdés (epiplexis)

- színlelt kérdés (kétkedés, dubitatio),

- tűnődő kérdés (kommunikáció, communicatio).

 

Paradoxon: stilisztikai gondolatalakzat, amely látszólagos képtelenséget, ellentmondó állítást tartalmaz.

( „Nem mondhatom el senkinek Elmondom hát mindenkinek”  Karinthy Frigyes )


 

SZÓKÉPEK

 (a képszerűség költői eszközei)

  

Hasonlóságon alapuló képek:

 

Megszemélyesítés (personificatio): Stilisztikai alakzat. Olyan metafora, amelynek egyik

eleme valamely elvont fogalom, természeti jelenség vagy élettelen tárgy, a másik pedig

élőlény, amelynek tulajdonságait átvisszük az előbbire.

( „titkos szavaktól reszket a homály” Kosztolányi Dezső  )

 

Metafora(összevont hasonlat): Két fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép.

A metafora jelentéstani sűrítettsége a tartalom és a hordozó együttes jelentéséből fakad,

e  két dolog képzetének kölcsönhatása eredményezi. A teljes metaforában jelen van mind a fogalmi (tartalom), mind a képi (hordozó) elem.

( „Országok rongya! könyvtár a neved,”  Vörösmarty Mihály )

 

Allegória: Elvont fogalom megszemélyesítése (metaforák, megszemélyesítések

sorozata által). Két fajtáját különböztetjük meg: 

egyértelmű (explicit) : „ Miatta nem tudja a részeg,/ ha kedvét pezsgőbe öli,/

hogy iszonyodó kis szegények/ üres levesét hörpöli.”( József Attila ).

rejtett (implicit): "Tombold ki, te özönvíz, / Tombold ki magadat,/ 
Mutasd mélységes medred,/ S dobáld a fellegekre/ Bőszült tajtékodat; " (Petőfi Sándor). Ez esetben nyilvánvaló, hogy költő a népharagra utal a képpel.

 

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló képek:

 

Szimbólum: A költői nyelv legnagyobb hatású stíluseszköze, saját jelentéssel és egy mögöttes értelemmel is bír. A versekben használt költői eszközök közül a szimbólumok

olykor rejtélyessé teszik a mondanivalót. Fehér szín- tisztaság, ártatlanság,

 bilincs- rabság; galamb, olajág-béke; kereszt-szenvedés stb.

(„Fényesebb a láncnál a kard” Petőfi Sándor.  Lánc = rabság, kard= harc )

 

Szinesztézia: Az egyik érzékszerv keltette benyomást a költő egy másik érzékszervhez tartozónak írja le. A metaforával rokon kép.

(„Egy kirakatban lila dalra kelt / Egy nyakkendő." Tóth Árpád)

 

Érintkezésen alapuló képek:

 

Metonímia (névátvitel):. Költői kép, amelyben egy adott szó - formájának és elsődleges

jelentésének megváltozása nélkül - egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik.

Köznyelvi előfordulása is gyakori, a költői képekben kiemelt szerepe van. A kapcsolatba

 kerülő fogalmak viszonya lehet:

ok-okozati:  „itták a mámort” –berúgtak-

 térbeli:  „alszik a város „  - Az emberek alszanak -

időbeli:  „ századunk  felfedezései”  - új felfedezések-

anyagbeli: „nincs egy vasa sem.” – szegény –

 

Szinekdoché: Jelentésátvitelen alapuló költői kép; a metonímia egyik fajtája. 

Stilisztikailag a metonímiával nem vetekedhet, de a kifejezés változatossá tételében

(a metonímiával együtt) nagy szerepe van. Két fő típusát különböztetjük meg.

A nem és a fajta fölcserélésén alapuló: Öklének csapásit sűrűn osztogatja:/ Ömlik a vér száján és orrán a vadnak” (Arany János)

A rész és az egész viszonyán alapuló: „Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért. (Vörösmarty Mihály)

 

Hasonlat: a költői hasonlat két dolog (személy, tárgy, esemény, jelenség)

 összehasonlítása, közös tulajdonságaik alapján.

( „Mint komor bikáé , olyan a járása ...  " Arany János )

 

Egyéb stíluseszközök:

 

Költői jelző:  A költők gyakran használnak olyan mellékneveket, amelyekkel  magunk elé tudjuk képzelni azt a szót, azt a kifejezést, amihez kapcsolódik a jelző. Érzékletes, különlegesen szép, kifejező, képszerű jelző. Színesíti a verset

 

Körülírás: Retorikai szerkezet, amelyben egyetlen szóval megnevezhető, megjelölhető fogalmat több szóból álló kifejezés, esetleg valamilyen nyelvi szerkezet helyettesít.

( Szépsége nem kis kívánni valót hagy maga után = ronda)

 

Oximoron: Retorikai-stilisztikai gondolatalakzat, amely egymást kizáró, egymásnak ellentmondó

fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe.  Általában jelzős szerkezetben jelenik meg mint ellentét a jelző és a jelzett szó között, de gyakorta ellentétes fogalmak összekapcsolásaként is. Köznyelvi példák: élő halott, rettentő jó

( „ Testvérünk voltál és lettél apánk.”  József Attila)

 

Célzás (allusio): Rájátszás, más költők, írók szavaira, vagy egy közismert kifejezés, mondat más, új szövegkörnyezetben történő felhasználása. Az allusio csak sejteti a tárgyat, nem nevezi meg. Hatását a beszélők, az író és az olvasó közös élményén, közös ismeretein alapulva fejti ki. Gyakori a retorikai műfajokban. Például a prédikációkban a Szentírásból idéznek, vagy ünnepi köszöntőkben lírai részletek, bölcs mondások, közmondások stb. nyitó és/vagy zárógondolatként jelennek meg. Pl. Arany János Magányban című versében a Szózat fordulatait idézi be:

„Az nem lehet, hogy milliók fohásza

Örökké visszamálljon rólad, ég!

És annyi vér – a szabadság kovásza –

Posvány maradjon, hol elönteték.

Támadni kell, mindig nagyobb körökben,

Életnek ott hol a mártír-tetem

Magát kiforrja csendes földi rögben:

Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem”

 

 

Pátosz: Retorikai, stilisztikai kifejezésmód, feladata érzelmek vagy elköteleződés előidézése, létrehozása az adott témával kapcsolatban. Emelkedett hangnemet képvisel aminek célja, a hallgatóság magával ragadása és a tárgy személyessé tétele. Másik célja, hogy érzékeltesse a beszélő elhivatottságát a tárggyal kapcsolatban. 

              („Eljött hát végre a pusztánkba / Isten szent küldöttje: a Sátán. /

               Szüzek voltunk a forradalmak / Magas, piros, hős nászi-ágyán.” ) Ady endre

 

-------------------------------------------------

--------------------------------------------------

 

Felhasznált irodalom:

Fogarasy Attila:  Költői eszközök 2011

Nincsa: Szimbólum a mindennapokban és a költeményekben

Stilisztika : Stílusalakzatok és a képszerűség stíluseszközei

Szálka Márta: Magyar irodalmi fogalomtár az érettségihez

Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan

Webes források:

Enciklopédia Fazekas:  http://enciklopedia.fazekas.hu/

Kislexikon.hu: http://www.kislexikon.hu

 

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom