M.Laurens • Blogja
GondolatokA BÉKÁKNAK VEZÉRE (fabula)
M. Laurens
A BÉKÁKNAK VEZÉRE
(Variáció: Ezopusz nyomán elkövetve)
Az embernek, bármily jól is legyen dolga,
Elunja, s hiszi, másképp még jobb volna.
Ekként lett a békáknak az egyenlőség nyűg,
A demokratikus brekegés káros tételük.
Össze vartyogták hát a béka-népgyületet
Senki sohasem látott még ily őrületet.
„Vezér kell minékünk!” Így a határozat,
S a vastaps túllépet minden határokat.
Az egekig érő kuruttyra felébredt az Isten,
És nagyot nevetett, ez őrületen itt lenn.
„Óh, ti ostoba békák! Vezér kell tinéktek?
Nesztek, itt van egy, fogjátok s vigyétek!”
Szólott a Teremtő nékik, nevetve legott,
s ledoba a béka-tóba, egy fafejű botot
Lett is menten, ének, tánc s lakoma,
A fafejű bot bezzeg, nem mozdult sehova.
Ez nagy sértés volt, észre is vevék:
A fafejű bizonyára megjátssza az eszét!
A büszke békanépség nem nyughatik ebbe,
Mondják is az Úrnak: „Jól rá lettünk szedve!”
Követeleik az Úrtól: ”Más vezér kell nekünk,
Ki vasmarokkal mondja, mit és hogyan tegyünk!”
Kacag a teremtő, most akkor mit tegyen?
Döntöttem mondá: "Vezéretek, a gólya legyen.”
„Végre egy igaz Vezér!” – Véli a béka sereg,
S a gólya beiktatási beszéde, az azonnali kelep.
Végül a vezér méltóságteljesen ellépdel,
A békák rajongása, az egekig ér fel.
Eljő a kihallgatás napja, a nagy mérlegeléssel,
Béka érdemekre való illő kitüntetéssel.
S sűrű sorokban toporogva vár a boldog békafalka,
Míg a vezér híveit, érdemei szerint, mind befalja.
*
S mi is lenne ebből a tanulság mára?
Vágyaival csak oda jut a legtöbb balga,
Hogy bekerül valamely „Vezér-Gólya" hasba.
Budatétény 2022 szept. 28
A VÉN-CSONT
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
A VÉN-CSONT
Én a vén-csont, szárny szegetten,
Hasztalan ülök itt, az üres téren,
Hátam hajlott, mint egy görbült kanál.
Kunyerálok pár nyamvadt szóért régen,
Károgva, akárcsak egy vészmadár.
Hogy miért fáj lelkem, senki sem kérdi,
Fejemen ritkul a kóc, pár szalmaszál...
Van annak, több mint félszáz éve tán.
A Kaszás leheletét bőröm is érzi,
S a sírgödör mélye, már testemre vár.
Budatétény 2022. április 2.
(Közeledő 70. születésnapomra.)
A NÉGYSARKOS KÖR
M. Laurens
A NÉGYSARKOS KÖR
• Homo Politicus •
Ki képtelen buborékból
Fa karót hegyezni,
Talpat mosni lába híján,
Tyúkszemével lesni;
S van bátorsága hitetni
Négysarkos kört velem:
Szép-eszének búcsút intve,
Inkább néma legyen!
Budatétény 2022. február 26.
(Vörösmarty Mihály nyomdokain)
NÉMA PANASZ
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
NÉMA PANASZ
• Eltiportan •
Reszkető panasz száll fel a magos égbe,
Hogy a fájdalmaknak mikor lesz már vége.
Ám inkább elmondja baját e világnak,
Velőtrázó sikolya e földi némaságnak.
Nézd amott a szegény málhás szamarat,
Addig cipeli terhét, míg meg nem szakad.
Senki sem segíti, mindenki csak nézi,
Kínjait gúnyos arcok sora tetézi.
Ott egy árva bogár: az út menti porban
Még vonaglik, szenved szegény, eltiportan.
Kétségbe esve néz, maga körül széjjel,
Segítségért kiált némán: két szemével.
Lásd az eresz alatt, az elárvult fecskét,
Fészkét a galádok botokkal leverték
Fiókái teste fölött némán gubbaszt,
Nem csivitel többé: csak könnyeket hullat.
És a görnyedt hátú, nyolcvanéves néne,
Azt sem tudja már szegény, hal-e vagy él-e.
Arrébb lökik, mit lábatlankodik még itt,
Nyolcvan év nyomorát: semmibe se nézik.
Bárhová is nézel, szemed kínra talál,
Mindegyik rémesebb, mint maga a halál.
Reszkető sikolya földi némaságnak,
Jobban leírja panaszát, e rút világnak.
Budatétény 2022. Január 10.
KÉT MÉTERRE EGYMÁSTÓL
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
KÉT MÉTERRE EGYMÁSTÓL
Hemzseg az utca, a vének rohangálnak,
a fiatalok szerint, csak egy-helyben járnak.
Én is állva rohangálok, várok a soromra,
Mert…
a patikus jóember, sohasem goromba.
– Mi kéne bátyám? – szólt hozzám,
– Jaj fiam, ha én azt most tudnám!
Jöttem világot látni e védett korban,
Mert…
otthon rémüldözni, már meg se kottyan!
Jól el vagyok én itt kilenctől délig,
bár a maszkom is teli van már félig.
Mert…
Kis pirula nagy pirula kencefice,
Cavinton nélkül már,
a fene se tudja, miért jöttem ide.
No sebaj, majd jövök holnap is
pontban kilenctől délig,
hátha addig rájövök mit rettegjek én itt.
Mert…
Hemzseg az utca, a vének rohangálnak,
két méterre egymástól, jó-sorsukra várnak.
Budatétény 2021. november