M.Laurens • Blogja

Gyász
M.Laurens•  2020. január 9. 17:52

EMLÉKSZEM…

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!


M. Laurens

EMLÉKSZEM…


Emlékszem - mintha csak tegnap lett volna,

Az égen, sütött a szeptemberi nap:

S lent a kavicson egy megfáradt öreg

Sétált, a fák hulló levele alatt.

 

Kopott kalapján az őszi szél táncolt,

És földre szegezte mély tekintetét,

Cserzett arcán a ráncokba bújt mosoly,

Rejtegette rég megfáradt két szemét.

 

Azután - gyertyák égtek a sírjánál,

S most odalenn nyugszik. - Sosem fogom fel,

Hogy többé már nincs, és csak így elveszett,

Ennyi év, ennyi mosoly és értelem.

 

Budatétény 2020. 01. 09.

(Zitai Miklós – Kandabula emlékének ajánlva)


M.Laurens•  2018. január 26. 02:06

CSENDÉLET JÉGVIRÁGOKKAL

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

 

M. Laurens

A CSENDÉLET JÉGVIRÁGOKKAL

 

Januárban a temető már csendes. 

Elmúltak az ünnepek, a karácsony 

s az újév zsivaja, már messze repdes.

Már csak a zúzmara vacog az ágon. 

 

A sírokon nincs már ünnepi mécses, 

Anyám álmában sem suttog a fenyves,

Márvány táblákon millió jégvirág...

Januárban a temető, oly csendes.

 

Budatétény 2018. január 26.


A vers első verziója, a "POET - Staféta - Írj rövid verset a megadott címmel"

 játékának a feladványa nyomán  született meg.

M.Laurens•  2016. szeptember 10. 16:52

MONDJÁTOK...

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően. 

Köszönöm megtisztelő figyelmét!


M. Laurens

MONDJÁTOK...

Nagy László (1925-1978) emlékére

 

Mondjátok, ki viszi át majd az embert a túlpartra,

a félelmek és növekvő gyűlölet tengerén?

És hitünk hajójának kormányát erősen tartva,

lesz-e majd kinek fontosabb a társ, mint az önző Én.

 

Mondjátok, születnek-e majd holnapra is oly költők,

kik csendes szavaikkal világokat kötnek egybe,

és soraiktól az önelégült hatalom fölbőg,

s habár Ő futni sem tud: futnak előle, remegve.

 

Mondjátok, lesz-e még oly igaz és szentlelkű ember,

aki mindenkit magához ölelve, arcon csókol,

kinek egyetlen gondolata sem lesz soha fegyver,

s az elesettek, gyengék előtt: testvérként hódol.

 

Pest-buda 2016. szeptember 10.

 

Nagy László utolsó filmüzenete itt megtekinthető

 

 

M.Laurens•  2014. október 29. 12:21

A HALÁL

M. Laurens:

A HALÁL 


Úgy gondolom a halál oly jó-barát,

kié a legtisztább őszinte ölelés,

önzetlen szolgál minden fáradt lelket, 

kit megkínzott sokszor a testi létezés.

 

Sohasem haragos vagy türelmetlen,

és ha úgy érzitek néha, hogy korán jön,

ne feledjétek, hogy Ő is csak szolga,

csupán teszi, amit ráróttak Odafönn.

 

Örök magány létezése: Ő az, kit 

már a teremtés óta, mindenki kerül,

és ha segítő kezeit kinyújtja, 

a legtöbb élő, oktalan mód menekül.

 

Pedig a háborúk poklának oka,

a felfuvalkodott s bűnös ember maga;

ki gyűlöl, pusztít és feléget mindent: 

mindhiába Istenének intő szava.


A teremtő csendes elmúlást akar,

és nem gépszörnyekben csonttörő pusztulást.

Nem füst, ipari mérgek által való,

vad fájdalmakkal teli lelki torzulást.

 

Én úgy vélem, a Halál jó-barát,

kezébe tesszük le a végső jelenést.

átkarol minket, felemelve lelkünk,

magára vállalva az örök szenvedést.


Nyújtsátok hát felé elfáradt kezetek,

s öröklét útjához vezet titeket majd,

úgy tiszteljétek hát Őt, mint jó-barátot, 

ki szolgátok és szabadítótok marad.


(Pest-Buda 2014. október 28-29.)

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom