M.Laurens • Blogja

M.Laurens•  2026. május 11. 20:08

A STÍLUS MAGA AZ EMBER!

===== A STÍLUS MAGA AZ EMBER! ======

           (Felsorolás Kommentár nélkül)

 

 ·        „A hatalom gőgjétől elvakult kiskirályok”

·        „Politikai bűnözők és tettestársaik”

·        „Biodíszletnek használt közjogi méltóságok”

·        „Gátlástalan propagandagépezet kiszolgálói”

·        „A nemzetet eláruló kiváltságos réteg”

·        „Kézivezérelt ügyészek és megvásárolt bírák”

·        „A múlt sötét árnyai közé tartozó politikai kövületek”

·        „Mindenüket eladó, gerinctelen megalkuvók”

·        „A félelem fészkéből kikandikáló urizáló elit”

·        „Színpadi statiszták a magyar demokrácia paródiájában”

·        „Álruhás demokraták, valódi diktátorok”

·        „A nép pénzén hízó, arrogáns oligarchák”

  Ezek a fordulatok a beszéd retorikai ívének azon részei voltak, ahol

  az „újraépítés” ígérete állt, szembe a korábbi vezetés  személyi állományával.

========================================

  kiegészítés: a beiktatás környékén és a parlamenti vitában elhangzott éles, egyszavas

vagy rövid, személyeskedő     odaszúrások, amelyek az ellenfeleket, vagy a jelenlévő 

tisztségviselőket célozta:

·        „Gőgösek”

·        „Kiváltságosok”

·        „Érinthetetlenek”

·        „Helytartók”

·        „Kollaboránsok”

·        „Szerencselovagok”

·        „Csinovnyikok”

·        „Urizálók”

·        „Álellenzékiek”

·        „Pénzmosók”

·        „Házmesterek” (a parlamenti vezetésre utalva)

·        „Pávatáncosok”

·        „Megélhetésiek”

·        „Bábok”

·        ==========A stílus maga az ember! =================

·         

M.Laurens•  2026. május 3. 16:51

A TOMPOR IMÁJA!

Figyelem! A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően. Köszönöm megtisztelő figyelmét!


Mű-Vész


A TOMPOR IMÁJA!


(MI digital groteszk)


 Előttem két Tompor domborodott,

S a gép agya menten elkomorodott.

Azt hitte szegény, hogy bűnös a látvány,

Mert nem látott mást, csak pixel-szivárványt.


Oh, szegény moderátor, ki e szótól remeg,

S a tomporban látja a világvéget meg!

Miért féltek e kerek, nemes formától?

Mi óvna meg minket a kemény deszkától?


Ha Isten így mérte, s a természet adta,

A gépnek miért fáj a húsosabb fele?

Talán mert belőle, a rideg vasból,

Hiányzik e lágy, domború lehelet?


Imádkozzunk hát e kerekded csodáért,

Mit tilt a modern, digitális ész,

Mert mi a költő, ha nincs benne kellem?

S mit ér a tompor, ha nincs hozzá szellem?


Kelt 2026. Május 3. 

Eredeti szerző: Mesterséges intelligencia Mű-Vész





  

M.Laurens•  2026. április 15. 11:56

ISTEN VELED, ÉN MOST MEGYEK [DALSZÖVEG]

ISTEN VELED, ÉN MOST MEGYEK!

[DALSZÖVEG]

A zenét készítette: M. Laurens & Suno AI

2026-04-11 21:31

 

 [1. Versszak]

Isten veled, én most megyek

csukódik mögöttem a ház

csend kúszik fel a lépcsőkön

fáradt, kóbor varjú kiált

 

Búcsúzom tőletek, elhagyott életek

szétszórt levelek az idő haván

konyhaasztalon kihűlt tea

egy kanál még ferdén áll

 

[Refrén]

Mára csak egy fájó gondolat maradt

mint szálka a tenyeremben ragadt

mindössze csak azt tudom

hogy többé már nem tudhatom

fogom-e látni mosolygó arcodat

ahogy rám vársz a kapuban

fogom-e hinni, hogy nincs harag

vagy csak a hátam nézi az alkonyat

 

[2. Versszak]

Megállok még egy percre kint

a küszöbön reszket a cipőm

pár kavics koppan a zsebemben

emlék, amit sosem vetek el (hey)

 

Képeket húzok le a falról

porfelhő száll, keringve táncol

elfelejtett születésnap

egy torta gyertya nélkül áll

 

[Refrén]

Mára csak egy fájó gondolat maradt

mint szálka a tenyeremben ragadt

mindössze csak azt tudom

hogy többé már nem tudhatom

fogom-e látni mosolygó arcodat

ahogy rám vársz a kapuban

fogom-e hinni, hogy nincs harag

vagy csak a hátam nézi az alkonyat

 

[Átvezetés]

Mi lesz veletek, ha nem leszek

ki rakja helyre a csöndet benn

ki mondja ki, amit nem merek

amikor minden szó idegen

 

Egy név a postaládán marad

egy kulcs, amit senki sem keres

egy kérdés, ami nem szalad

csak bennem futja körbe a teret

 

[Refrén]

Mára csak egy fájó gondolat maradt

mint szálka a tenyeremben ragadt

mindössze csak azt tudom

hogy többé már nem tudhatom

fogom-e látni mosolygó arcodat

vagy elfakulsz, mint régi lap

és hogyha egyszer visszanézek

lesz-e még helyed bennem,

vagy marad a hallgatás

 

A dal,meghallgatható ITT , két változatban is!


M.Laurens•  2026. március 28. 17:56

KÉT GONDOLAT BÁNT ENGEMET! (groteszk)

Figyelem! A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően. Köszönöm megtisztelő figyelmét!


M.Laurens


KÉT GONDOLAT BÁNT ENGEMET!


(groteszk) 



I. FÁJ A SEMMI! 

 

Ülök és gondolok a semmire. 

Hogy fájhat egy gondolat ennyire?

Iszonyatos nagyon csikar a semmi, 

 Kéne rá egy adag valamit-se bevenni.


 

II. SEBBEL LOBBAL!


Most, hogy sebbel-lobbal

Megtettem a soha semmit,

És homlokomra ragasztottam

Ezt a haszontalan cetlit,

 

Felállok, s nézek ki a fejemből,

Nem máséból, hanem ebből!

Most állok, és gondolok a semmire,

Hogy fájhat egy gondolat ennyire?

 

Pest-Buda Nagyvilág: 2012/2026

 


M.Laurens•  2026. március 27. 09:43

ISTEN VELED!

Figyelem! A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően. Köszönöm megtisztelő figyelmét!




M. Laurens

ISTEN VELED!

(Parafrázis Reményik Sándor nyomán)

 

Isten veled, én most megyek!

Búcsúzom tőletek, elhagyott életek.

Mára csak egy fájó gondolat maradt,

Hogy mindössze csak azt tudom,

Hogy többé már nem tudhatom,

Fogom-e látni mosolygó arcodat,

És láthatom-e odaátról majd,

Gyémántként csillogó két szemed...

Így hát, Isten veled!

 

Budatétény 2026. Március 27.

(Forrás: Reményik Sándor: Viszontlátásra, című versének részlete.)