Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
ORDÍTVA
M.Laurens 2015. március 19. 14:17
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens:
ORDÍTVA
Fájdalmaimmal nem terhellek,
pedig a némaság gyilkos gödör:
e nyomorult földön jó-páran élnek,
kiknek sorsa vidámság és gyönyör.
Boldogok, hogy fájdalmat nem találva,
sorsukat megáldotta a magas ég,
bezzeg Én: ordítva kiáltok átkot,
hogy élettel vertek meg: valaha rég!
A végzet tesz a nyomorultra!
Piszkálva minket, röhögve jár
és üdvödet szanaszét dúlja:
akár csak egyetlen hazád a tatár.
Azért is...! Terheit sarokba dobva,
e száj üvöltve, átkozva perel,
e test görcseibe rángva izzik,
haragját teremtőjéhez küldve fel!
( Pest - Buda 2015. március 19-21.)
Készült az "POE POET-Így irunk mi"-topic
feledványverzióm alapján átdolgozva.
Perzsi.2015. március 24. 13:05
Ez a versed pont olyan, mint az élet maga.
Gratulálok.
kovycs592015. március 23. 22:39
Nagyon ott van nagyon kemény nagyon jó Miklós Bá"Barátom.
Laci
Gyongyike672015. március 22. 16:48
Jó, bár kissé negatív! Puszi
arany522015. március 21. 10:03
Kemény vers
rozsika532015. március 20. 17:04
HÚÚÚÚÚ Drága Miklósom..ez ott van:)
Molnar-Jolan2015. március 20. 07:47
"A végzet tesz a nyomorultra!
Piszkálva minket, röhögve jár
és üdvödet szanaszét dúlja"
sajnos ma is aktuális...
Kandabula2015. március 19. 20:32
"... és mégis, magyarnak számkivetve..."
19682015. március 19. 18:49
Megsúgom :)
szerintem ez nagyon jó lett!
stapi2015. március 19. 18:15
Nem semmi... Megráz, mint a 230V.
Kicsikinga2015. március 19. 14:49
Jóságos Ég!
Meg sem tudok szólalni!