Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
OLY KORBAN ÉLEK...
M.Laurens• 2014. január 27. 14:27
M. Laurens
OLY KORBAN ÉLEK...
Oly korban élek, hol már szégyen a tisztesség,
hogy a kétkezi munkáról már szó se essék.
Oly korban élek, hol azt tanítják oly sokan:
miként kell hazugságban élni, otthonosan.
Hazudd bátran, hogy mindahhoz értesz mit kérnek,
nyugodtan teheted, hisz Ők is ebből élnek.
Ha légtornász kell, hát hazudd azt, hogy te szárnyalsz,
s díjazni fognak meglásd; ha mindent bevállalsz.
Oly korban élek, hol hazug mosoly lett a sikk,
értékét veszti becsület, szeretet és hit.
Mit sem ér mára, a sokévnyi tapasztalat,
a rég megbecsült könyv, csak értéktelen kacat.
Oly korban élek, hol szitokszóvá lett Anyám,
és félrelökött szülők sorsává, a magány.
Apátlan Anyátlan e modernnek hitt világ:
már szüleink vázájába sem kerül virág.
Oly korban élek most, mit leginkább felednék,
legalábbis, a vigyorgókkal szembemennék,
és lehervasztanám arcuk bárgyú mosolyát,
felkavarnám e langyos, rózsaszín pocsolyát.
Oly kor kéne már, hol tisztelik Anyám s Apám,
hol unokák sorsa sem fű-mámoros talány.
Oly kort szeretnék, hol még élő a tisztesség,
s erősen védik, hogy rajta csorba ne essék.
Ily korról álmodozom ostobán néhanap.
Álmodozom, miközben az idő csak halad.
De egyszer, valamikor, nagy-sokára talán,
e kort, veletek is örömmel megosztanám.
( újraköltve: Pest-Buda 2014. január 26.)
Zsu-zsa2014. január 31. 21:49
Kedves Miklós!
Versedet olvasva megjelentek előttem arcok,helyzetek és a virág nélküli váza.Nekem, az a váza.Egy szabolcsi kis falu temetőjének egyik sírján.Elszégyelltem magam.
De mentségem legyen ez a 2332 km-nyi távolság.
Örömmel olvastalak.
Üdv.:Zsuzsa
anci-ani2014. január 31. 12:03
Sajnos igaz!
Anci
tengerszem2014. január 29. 10:04
Szomorú! :-(
Gabi
eferesz2014. január 28. 13:38
Nem lenne ellenemre!
Üdvözlettel: eferesz
Ernest2014. január 28. 03:53
Jól megírtad kedves Miklós, nagyon klassz és aktuális a mondanivalója a versednek!
Mutatok valamit, még pihenőzik a blogomban, jobb korra várva... :) http://blog.poet.hu/nanana/oly-korban-sz ulettem-#hozzaszolas
Mygan2014. január 27. 23:09
:)
Törölt tag2014. január 27. 19:22
Törölt hozzászólás.
BakosErika2014. január 27. 16:35
Ismertem ezt a versed, kedves Lélektársam.
Szomorú valóság, remekül megírva.
Szeretettel olvastam az újraköltött változatot is.
Gratulálok: Erika
Törölt tag2014. január 27. 16:31
Törölt hozzászólás.
Kicsikinga2014. január 27. 16:23
Én is, kedves Miklós!
Szomorú, hogy ez van, és a tendencia sem túl ígéretes!
Törölt tag2014. január 27. 15:47
Törölt hozzászólás.
Delina2014. január 27. 15:18
Tetszik így, újraköltve is! Szomorú, és nagyon igaz.
Mily szerencse, hogy a remény az nem lehet "ostoba" és kell, hogy legyen!
Ez a hitem, és nem véletlen! Üdvözlettel: Delina
bakonyiili2014. január 27. 14:56
Kedves Miklós!
Nagyon erős, de nagyon igaz szavak! Szinte szavaltam magamban, szívem elszorult, de egyetértek. Mire jutottunk, ezt akartuk...
A mi nemzedékünk is hibás, vagy ki rontotta el ?
Nagy szeretettel olvastam, és gratulálok ! ERŐS!
Üdv: Ili