Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mint liszt a szélben
M.Laurens• 2013. március 29. 14:38
M.Laurens
Mint liszt a szélben
Hol volt, hol nem volt,valamikor régen...
Rég elcsépelt már e nóta,
Jócskán megkopott, akárcsak
Az a bizonyos: szúrágta sodrófa.
Sodrófa, amely életünk tésztáját
Mindegyre-csak nyúzza s nyújtja,
Sohasem lesz kész vele, mert
Lisztjét a kor, örökké széjjel fújja.
És hosszú évezredek óta immár,
Sodródunk mint liszt a szélben,
Hol elveszünk ,- tán örökre -
A végtelenre nyújtott messzeségben.
És jobb dalok születnek nagy sokára,
S mesés történetek róla,
Hogy formálta létünk a sors,
A kemény és könyörtelen sodrófa.
/ 2012 március 23.- 2013 március 29 /
Schmidt_Aladar2013. március 31. 15:00
Tetszett életünk e Liszt etűdje!:)
bakonyiili2013. március 29. 18:37
Kedves Miklós!
Elgondolkoztam verseden- nagyon - ma ugyanis sütöttem, sokszor kezem alatt volt e ''könyörtelen sodrófa''! Viccet félretéve nagyon is igazad van! Elgondolkodtató, igaz szavak!
Szeretettel gratulálok! Szép húsvétot kívánok: Ili
Törölt tag2013. március 29. 16:11
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402013. március 29. 16:05
nagyon jó vers!
M.Laurens2013. március 29. 15:23
Nah ! Valahogy kinéz végre ! :)
baramara2013. március 29. 15:14
Gondoltam, ezért szóltam :))
A versed viszont remek! :)
M.Laurens2013. március 29. 15:09
Drága Mara !
Nem ! Csak még mindig nem engedelmeskedik a szövegszerkesztő, és cserélgetem a betűtípusokat és néha sorok vesznek el , fogalmam sincs miért. :(
Kis türelem még igazgatom :)
baramara2013. március 29. 15:03
Érdekes hasonlatok a létünkről, mindenségről...
... ám a sodrófának keménynek kell lennie :))
Egy megjegyzés: elveszünk direkt van hosszú sz-szel?
Törölt tag2013. március 29. 14:44
Törölt hozzászólás.