LÁBOLÓGIA (sorsvers lyukas zoknira)

M.Laurens•  2019. október 21. 17:08

M. Laurens: LÁBOLÓGIA

(sorsvers lyukas zoknira)


Megy a fájós bal-láb,

és követi a társa.

Néha meg-megáll,

mert sajog a bokája.

 

Nehéz a láb dolga,

nehéz súly mi nyomja,

és követi a társa,

kortól megbotolva.

 

Így megy a sorsunk,

a sírba viszi lába,

lyukas zoknit húzunk

emlékekből rája.

 

Budatétény 2019. október 21.

Hirtelen felindulásból elkövetve. :)

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

anci-ani2019. október 24. 12:37

Tetszik!!!
A "hirtelen felindulás" - nak remek lett a hatása! :)
Gratulálok kedves Miklós szeretettel: Anci

Rozella2019. október 23. 21:58

Ha hirtelen fel-indulni még kész...az jó jel!! :)

kevelin2019. október 22. 08:05

Kedves Miklós,,! Èn lenni szintèn zenèsz.Különbsèg hogy èn nem tudok ràfeküdni, mèg jobb ha hasznàlom.Jobbulàst kivánok ès nagyanyáink módszerèt vízes borógatàst.Idő utazás a múltak múltjába ősrègi módszer.

Bugatti3502019. október 21. 18:44

Kedves Miklós! A versed, sokkal többet elárul! Remek a címe is!:)
"Lóg a lába lóg a " ... ez az ismert mondat jutott eszembe többek között... Csetlik-botlik az ember, a rengetegben.... de biztatást kap, mert van gyógyír, húszpercenként , a film közben... :(
Szép estét kívánok!
István

Törölt tag2019. október 21. 17:27

Törölt hozzászólás.