HOMOKVÁR

M.Laurens•  2019. április 27. 01:21

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!


M. Laurens

HOMOKVÁR

 

Játszottunk mi papás-mamást,

nem ismertük még a blamázst,

homokvárat építettünk:

és még önzetlen szerettünk.


Nem törtük a fejünk rajta,

ugyan ki a magunkfajta,

homok pogácsákat ettünk:

és még mindenkit szerettünk.


Kinevettek kamasz csajok,

hogy még csak fiúcska vagyok.

S homokvárunk eltemettük:

felnőttünk, és mást szerettünk.


Már nem játszunk papás-mamást,

megismertük rég a blamázst,

gyermek létünk elfeledtük:

oly régóta nem szerettünk...

 

Budatétény 2019. április 27.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

anci-ani2019. május 15. 14:49

Gyönyörű!!!
Meghatóan szépséges igaz vers, kedves Miklós!
Nagyon tetszik!
Üdv. szeretettel!

gosivali2019. május 12. 17:55

Igen... - a bennünk élő gyermeket kell újra előcsalogatnunk...

szalay2019. április 30. 08:29

Őszintén nagyon tetszik, gratulálok remek versedhez,
üdv István

Zsuzsa03022019. április 29. 16:26

Igen! Figyelemfelhívó vers! Szeretettel gratulálok! :)
Madárcsicsergős, szép tavaszias napot kívánok: Zsuzsa

M.Laurens2019. április 28. 23:09

@Edeke: 😂 Lapátot hozzál!

Edeke2019. április 28. 20:02

homokozzunk, és szeressük egymást....várjál, ezt még átgondolom....

M.Laurens2019. április 27. 23:42

-------------------------------
Kedves Barátaim: @kevelin: @Mikijozsa: @vezsenyi.ildiko: @BakosErika: @Törölt tag: @Rozella: @Twilight: Köszönöm, hogy nálam jártatok és olvastatok.
---
@Rozella: A vers még alakul a főoldali megjelenésig, és a te tanácsod is figyelembe lett véve azóta.
@Twilight: Tudom, hogy ismersz annyira, hogy minden sor mögött rejlik egy másik tartalom is, hiszen a forma túl rövid és tömör, ahhoz, hogy mindent szabatosan leírjon. Nos ezúttal a második versszak elején van a megfejtés:
"Nem törtük a fejünk rajta,
ugyan ki a magunkfajta,".
Időközben valami elveszett a gyermeki tiszta "szeretetünkből". Azóta vannak jók és rosszak, feketék és fehérek, és olyanok is akik "más" fajtákká váltak. Nem hiszem, hogy ez egy jobb világot fog teremteni a gyerekeinknek és mindannyiunknak. :)
--------------------------------

Twilight2019. április 27. 16:09

Gondoltam, lélekben leülök már ide melléd, de nem értek egyet ezzel:
"gyermek létünk elfeledtük:
oly régóta nem szerettünk..." Mert szerintem ez a jelenlévőkre nem vonatkozik. 😉

Mindazonáltal sajnos igazad van, sokan és nagyon sokan már bizony elfelejtették, hogy milyen is gyermeknek lenni és őszintén szeretni, de a sok csalódás, kudarc, blamázs nem elég kifogásnak!

Figyelemfelkeltő versedhez szívből gratulálok! 🍭🍬

Tedd fel a főoldalra is, hátha elgondolkodnak páran....

Rozella2019. április 27. 11:48

Minden valahol a gyermekkorban gyökerezik, igen, jól érzékelteted a változást...
Most, hogy ezt olvasom, az jutott eszembe, vajon a mai kicsik hány százaléka játszik papás-mamást?

/ egy javaslat: a 3. vsz-ban sem változtatnék a "szerettünk" kifejezésen, még a rím kedvéért se.../

Törölt tag2019. április 27. 11:08

Törölt hozzászólás.

BakosErika2019. április 27. 10:58

Sajnos sokan nem...
Drága Lélektársam, szeretettel olvastalak.

vezsenyi.ildiko2019. április 27. 08:07

Kedves Miklós!

Bármikor itt járok, mindig élménnyel távozom tőled.
Köszönöm szépen!

Szeretettel:
Ildikó

Mikijozsa2019. április 27. 06:29

GRATULÁLOK kedves druszám, nagyon jó

kevelin2019. április 27. 06:12

Jut eszembe egy homokozóban ebèdelhettünk mert nálunk is ez volt a menű

kevelin2019. április 27. 06:10

Megismertük règ a blamázst blamázs szèp elfelejtett szó
Francia eredetű lehet üdv szèp napot