Bölcsek és Bolondok

M.Laurens•  2012. június 4. 17:42

Előszó: 

Köszönöm szépen, ha rámszánod a drága idődet, és a vers végén még véleményt is mondasz róla.

Hogy őszinte legyek, egy négysorosból indult ki a vers, és a történet. Végül egyre dagadva 32 verszakra növekedve  elmeséltette magát velem és általam, hogy most átnyújthassam számotokra.

 M. Laurens

 

 

                                        M. Laurens

                   Bölcsek és Bolondok

 

 

Egyazon világban bolondok és bölcsek,

egy földön éltek, mint a hegyek és völgyek.

Egymást erősítve alkottak ők párost,

így hozták létre a ma ismert világot.

 

Teltek és múltak a történelmi évek,

az időtől a bölcsek sem lettek szépek.

A bolondok okoskodtak néha olykor,

kacagtak is a bölcsek rajtuk, jó sokszor.

 

A bölcsek bolondoztak néha a szóval,

a nép elhalmozta őket minden jóval.

Ám voltak bolondok, kik irigyen nézték,

arcukra fagyott a vigyorgó kevélység.

 

A király bolondja volt mindegyik aljas,

ostoba tányérnyaló, vakbuzgó talpas.

Fejüket összedugva eszüket űzték,

miként is álljanak bosszút a bölcs csürhén.

 

- Álljunk a király elé, mondjunk verseket! -

Így szól erre a főbolond: - Az nem lehet!

A bölcsek izmosak a kimondott szóban.

Törjétek fejetek ti ostobák jobban!

 

Használjátok a fejetek, bolond barmok,

ha ellenük valaha győzni akartok!

Saját pályánkon kell megvívni a csatát,

azt a sok nagyokost kell hozzánk csalni át.

 

Erőben elszántságban mi vagyunk jobbak,

bátrabbak mint a vén, nagyagyú félholtak.

Lássuk, ki is használja jobban a fejét?

Legyen az ősi föld elhagyása a tét.

 

Végül is a tétben egységre jutottak,

nekiveselkedtek hát, a feladatnak.

- Nos, ha oly bátrak és okosak a bölcsek,

lássuk, ahogy aggyal a kapun betörnek.

 

Röhög a főbolond, ki ezt kiagyalta,

bolondok közt is gaz, ármánykodó fajta.

- Menjünk királyunkhoz, legyen Ő a bíró,

ki bolondok közt a hatalommal bíró! -

 

Előadják sunyin, mélységes keservük,

áruló bölcseknek, mi is titkos tervük:

Aláásni gyáván királyuk hatalmát,

versekkel zavarva népének nyugalmát.

 

- Mi királyhű hívek, - szólal a főkolomp -

mi fogjuk óvni a trónt, az összes bolond!

Kihívjuk majd vetélkedni a sok bölcset,

a vesztes elhagyja a királyi földet.

 

Bólogat a király,- Úgy legyen hát! - monda.

- Menjen tüstént a fő-okosért egy szolga!

Hozzák menten elém, hadd lám csak a gyávát,

ki ily aljas módon kijátssza királyát.

 

Rohan a szolga, papucsát is elhagyva,

szalad házról-házra a bölcset kutatva.

Alkonyodik már, mire végre megleli,

félholtan pihegve így könyörög neki.

 

- Kövess jó uram a palotába menten,

mert különben fejem bizonyost elvesztem!

Haragos a király, látni akar téged,

reggeltől hallgatja a bolond beszédet.

 

A trónteremben habzik a király szája,

dühöng, csapkod, miközben a bölcset várja.

- Hogy merészelted megváratni királyod?

Ki vagy te senki? - már beléptekor ráront.

 

- Lázítod a népem holmi gaz versekkel?

Koronámra törsz, nagyra tartott eszeddel?

Lássuk csak, mire mész e hatalmas gőggel,

ha bolondjaim sem bírod majd erővel.

 

Halljad hát szavamban a királyi törvényt!

Bolondjaim nem tűrve az agyas önkényt,

párbajra hívnak fel reggel minden bölcset,

és tétként: A vesztes elhagyja e földet!

 

Íme a feladat, mi a párbaj tárgya.

Egy nagy tölgyfakapu vezet a kincstárba,

ezt kell majd, pusztán fejetekkel kinyitni.

Nem lehet magatokkal semmit se vinni!

 

Szólottam hát, s van-é valakinél kérdés?

- Nincs uram - szólott a bölcs - pusztán egy kérés.

A kapun ne legyen rajta a vaslakat,

ésszel emelni nem arányos feladat.

 

- Rendben! - bólintott a király nagy kegyesen -

de reggel mindegyikőtök helyben legyen.

Nem fogadok el semmiféle kifogást,

sem pedig nemtelen gyáva visszakozást!

 

Ezzel a király visszavonult lakába,

a két küzdő felet otthagyva magára.

A bölcsek követe csendben aludni tért,

a főbolond szalajtott a barátokért.

 

A bolondok egész éjjel csak mulattak,

bölcseket gúnyolva, röhögve vigadtak.

Így reggelre kelve nagy eszük elszállott,

kunkorodni látták az egész világot.

 

Eljött hát a párbajra kijelölt óra,

a nép királya felállt egy végső szóra.

- Kik titeket rontanak verssel, gondokkal,

megküzdenek a királyi bolondokkal!

 

A küzdelmet a kihívó felek kezdik!

Cél a kincstár tölgyfaajtaját bevenni!

Lakat nélkül csak masszív faretesz tartja.

Csak a fejeteket használjátok... Rajta! -

 

- Éljen a király! - rohant rá a főbolond,

de már a küszöb előtt csúful fölbotolt.

Követve őt, fejjel-neki egyre s másra,

mint a kecskék, felkenődtek a deszkára.

 

Végül mindegyikük púptól vérző fejjel,

elterült a földön, mint a placcsant tejfel.

Számukra az első felvonásnak vége.

Ki tudja, hogy a győzelemhez elég-e.

 

Most minden egyes szem a bölcseket várja,

hallik, ahogy a légy szárnyait kitárja.

Néma a nép, lélegzetét visszafojtja,

a király nagyot nyel, kiszáradt a torka.

 

-Khm...- kezdé a király - következnek a bölcsek!

Ha a kapu győz, mindőtöket megöllek!

Csak így lehetek királyként igazságos!-

Szemében fény lobog, gonosz és álságos.

 

E szók után, trónusába visszaülve,

gúnyos arccal tekint a körön kívülre.

A legfőbb bölcs lassan feláll... szótalanul,

köpenye ujjára por és nap fénye hull.

 

Pisszenés se hallik, ahogy odalépe,

a tölgyfaajtóval farkasszemet nézve.

Szemével a vén fát végig simította,

ahogyan asztalos apja tanította.

 

Valaha egykoron, olyan nagyon régen,

apja gyalulta e deszkát, nagy serényen.

De ki emlékszik rá? Senkit fel se lelhet,

hogy e rideg fának ki adta a lelket.

 

Letérdelt itt hát, hol népe lelkét őrzik,

hol elődeinek sok szép verse rejlik.

E száz éves kapu őrzi mind e kincset,

és homlokával lenyomta a kilincset...


               M.Laurens  2012. június 4

Külön köszönet Péter Erika (Pera76) lektorálásáért.


 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762012. június 22. 17:44

A piros szöveg pirosba hoz engömöt. :)

Pera762012. június 20. 10:59

Az odalépe valóban így helyes. :)
Szerintem főoldalra való...

M.Laurens2012. június 20. 00:24

Köszönöm Erika .

Rengeteg javítás lett, vissza is kellett vonni a főoldalra jelölést.
Sok hiba a kötött szótagszám miatti a cseréknél bennragadt
írásjelek, vagy átfogalmazott összetett szavak miatt kerülte
el a figyelmemet, ( a tölgyfa ajtó is utólag került be, számtalan variáció után ) mivel folyamatos verselemzés alatt állt a szöveg. Másrészt a szöveg régies nyelvezete és hatalmasra duzzadt tartalma szinte áttekinthetetlenné vált már néha.
Volt, hogy már káprázott a szemem a sorok közt kutatva.
-
Azt hiszem ekkora fába utoljára vágtam a fejszémet :)
Ez jelenleg a már a harmadik verzió.
------------------
Háát sok bajom volt ezzel, oda lépe , oda-lépe, vagy odalépe. Végül petőfi megoldotta
''Vagy ki odalépe hozzá, Eltaszítá őt magától?''
-
'' Előadják sunyin, mélységes keservük,'' ( Véleményem szerint klell a vessző, mert az előadók a sunyik és nem a mélységes keservük. vessző nélkül a hangsúly átcsúszna )
-
''Rohan a szolga, papucsát is elhagyva,'' Osztom a kétségedet, , de itt is a tagmondatokról van szó ( aláremdelt)
-
Igazad volt, de a mondat után ésszerűbb a felkijáltójel Ha nem mondod észre sem veszem .
''Kövess jó uram a palotába menten,mert különben fejem bizonyost elvesztem!''
-
khm, pszt, csss, c-c, brrrr (és más hangutánzók) elfogadott csak mássalhangzókat tartalmazó szavak
-

Pera762012. június 19. 18:23

Meg gratulálok.

Pera762012. június 19. 18:23

Előbb sok mosolyt húzok a két fülem közi, ha nem baj, a fejem csórébbik felin. :) Aztán elkomolyodok, mert itten kérem komoly-nagy gondolatok vannak megírva humorba betonozva...
''jó-sokszor'' - ezt külön venném, de ha így marad, egy új szót alkotsz meg.
''- Álljunk a király elé, mondjunk verseket! -
Így szól erre a főbolond. - Az nem lehet!'' - ide a főbolond után esetleg kettőspont jöhetne.
''Törjétek fejetek ti ostobák jobban!'' - a fejetek után esetleg egy vessző, vagy a ti ostobák után? Vagy nem is kell... :)
''Lássuk ki is használja jobban a fejét,'' - a lássuk után indokolt egy vessző.
''neki veselkedtek'' - ezt tán egybetessékelni...
''hát, a feladatnak.'' - a hát után nem muszáj a vessző, de azt hiszem értem, miért került oda, nyomatékosít, hogy a... feladatnak veselkedtek neki.
''- Nos' ha oly bátrak és okosak a bölcsek,
lássuk ahogy aggyal a kapun betörnek.'' - itt a nos után vesszőt tennék én, a lássuk és ahogy közé is.
''ki bolondok közt,a hatalommal bíró! -'' - ide nem tennék vesszőt. Meg kell egy szünetjel.
''Előadják sunyin, mélységes keservük,'' - a sunyin után nem indokolt a vessző.
''Alá ásni gyáván királyuk hatalmát,'' - aláásni, azt hiszem.
''versekkel zavarva, népének nyugalmát.'' - a zavarva után sem indokolt a vessző.
''A vesztes, elhagyja a királyi földet.'' - a vesztes után esetleg kettőspont vagy semmi sem indokolt.
''had-lám csak a gyávát,'' - hadd lám.
''Rohan a szolga, papucsát is elhagyva,
szalad házról-házra a bölcset kutatva.'' - itt a szolga után nem muszáj a vessző. De maradhat is.
''- Kövess jó uram a palotába menten,'' - esetleg a kövess után vessző vagy az uram után, mert felszólítás.
''- Lázítod a népem, holmi gaz versekkel?'' - itt sem muszáj a vessző. De maradhat hát.
''Lássuk csak mire mész e hatalmas gőggel,'' - a csak után kellene vessző.
''Halljad hát szavamban a királyi törvényt !'' - a felkiáltójel elé plusz szünetjel ugrott be.
''párbajra hívnak fel reggel, minden bölcset,'' - a reggel után nem muszáj a vessző.
''tölgyfa kapu'' - itt egyben maradhat.
''van é'' - esetleg egy kötőjel?
''vas lakat - együtt.
''ésszel emelni, nem arányos feladat.'' - itt a vessző nem muszájos.
''meg küzdenek'' - igekötős ige. (Egyben kellene...)
''tölgyfa ajtaját''- inkább egyben.
''elterült a földön , mint''- csak egy plusz szünet van...
''elég e?'' - elég-e vagy elég e'.
''hallik ahogy'' - ide a közre egy vesszőt esetleg...
''-Khm...- '' - ez is azt hiszem gubis.
''por és napfénye hull'' - tán nap fénye?
''oda-lépe,'' - oda lépe.
''farkas szemet'' - egyben...
''Egymást erősítve alkottak ők párost,
Így hozták létre a ma ismert világot.'' - a második sor is nagybetűvel kezdődik... Még van ilyen...
Első nekifutásra ennyi, tudom, örömmel látsz, s ha nem értünk is mindenben egyet, sebaj, legfennebb megverekszünk. :)

M.Laurens2012. június 9. 00:41

Köszönöm kedves embererika !

embererika2012. június 8. 15:46

Nagyon tetszik a vers!Nem kerestem hibát,a mondanivalójára figyeltem.Gratulálok!














Kroki292012. június 7. 19:19

A vers nekem olyan ''aranyjánosos''. Ez most dícséret, szinte a legnagyobb. Gratulálok, nagyon tetszett!

M.Laurens2012. június 7. 18:58

Átestem az első javításokon, de előfordulhat még, hogy a régies kifejezéseken túl akad még apróbb hiba . Valóban létezett szándékos elírás is ami a rímek miatt volt,( pl. feladott ) de most ezeket is némileg átírtam. Ezzel együtt még létezhetnek hibáim ekkora versnél. Kérem,hogy szóljatok, ha láttok még bujkáló hibát. Előre is köszönöm szépen !

emberpista2012. június 6. 21:30

Kedves Miklós! Ez már egy ballada vagy hasonló van pár helyesírási hiba majd nézd át de nagyon tetszett. Lehetett volna az is a címe hogy Ballada a hülyeségről.Nagyon sok mondanivaló van benne rejtve de aki akarja az megtalálja.Gratulálok!

M.Laurens2012. június 4. 19:53

Köszönöm Attila, hogy olvastál és tetszett.
Köszönöm,.kedves Erika49 :) Kinevezlek tiszteletbeli ''Látó''-nak. :)

Törölt tag2012. június 4. 18:49

Törölt hozzászólás.

BakosErika2012. június 4. 18:14

Kedves Miklós!

Terjedelmes, de remek versedben jól elrejtetted a komoly mondanivalót!
Itt jav: legbosszúállóbb
Gratulálok!