A PISZOK

M.Laurens•  2016. január 15. 11:40

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét! 



M. Laurens:

A PISZOK

  [senectus insanabilis morbus est]* 

 

A piszok fél, és dödög serényen

A pléd glazúrján át, szegény.

A piszok vádlón néz, hősi félszben:

És rettegés ül két szemén

 

A piszok vár, a bosszús ragacsban,

A talpak alja mikor nyúz,

A piszok szűköl egyre vadabban

E lant szögén: mert komor-bús.

 

Én már látom őt a nagy kötélen,

Hallom őt fenn: nyüszítve leng.

Hiába feszítem nagy kevélyen:

 Lantomon csak szutyok feszeng.

 

  Pest-Buda 2016. február. 07.

* az öregség gyógyíthatatlan betegség


Készült az "POE POET-Így irunk mi"-topicban írt feledványverzióm alapján

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

baramara2016. február 29. 11:54

Nagyon jó! :)

moca6002016. február 29. 10:43

Belőlük egész erdő lengne, kötél is kevés lenne...!
Szívdobbanást küldök feléd, minden sorában igazságod lelém..!

ISI

Fugemamor2016. január 30. 23:52

piszokjó :)

anci-ani2016. január 19. 20:47

Hat ez igazán remek a piszokról!!! Én nagyon utálom a piszkot és koszt!!!
Látom én is "őt a nagy kötélen"...

bakonyiili2016. január 16. 16:26

Micsoda gondolatok - szinte látni amint az a piszok halálraítéltként nyö-
szörög a z ítészek előtt! Gratulálok!

Törölt tag2016. január 15. 22:17

Törölt hozzászólás.

merleg662016. január 15. 21:04

Ha egyszer, kiglancolom a lantom,
A piszok komorbús ideje lejár,
Csomót kötök, s nyakára hurkolom,
Felkötöm!
Lebegjen, mint szélben a bő-gatyám!

Nekem tetszett a groteszk versed. Üdv: Gábor

Bugatti3502016. január 15. 18:29

Annyira grotesz ...annyira torz, mint egy töredezett tükör...:)

arany522016. január 15. 15:19

Igazi grotesz vers, gratulálok!