Nem tudlak feledni...

Ametist2009. július 26. 13:37

Köszönöm Éva, megnéztem a versedet, nagyon-nagyon tetszett :)))

dreaming582009. július 26. 13:33

''mégis foglyul ejtett, és nem ereszt
- ajándék, súlyos kereszt -''

....húúú, de fájdalmasan ismerős :S - de gyönyörűen ''fáj'' :)

''én te vagyok, és te vagy én
s minden fájdalmad enyém''
- ez a gondolat.... :)
(ez a versem most vár elfogadásra - rímel rá: http://blog.poet.hu/dreaming58/erzed )

Nagyon szépet írtál :)))
Gratulálok szeretettel: Éva

Ametist2009. július 26. 13:29

Szia kedves Kata, köszönöm, hogy ilyen sokat írtál. A felejtés - hát az nem olyan egyszerű - az igazán nagy érzelmeket nem lehet elfelejteni. Talán nem is kell, hiszen gazdagítanak bennünket, és szerintem csak a szeretetnek van igazi értéke, üdv.

Ametist2009. július 26. 13:25

Jól érzed fevy, örülök, hogy teszett

19702009. július 26. 11:34

Azonosulni tudtam ezzel a verssel,nagyon szép!Elgondolkodtam én is a sorokon...''cipelem
letenni nem merem''azt hiszem azért,mert akkor semmi sem marad...ajándék,mert kaptuk a csodát...de súlyos keresztként cipelnünk kell,ha véget ért,de a szív még érez...ha letennénk,nem maradna semmi,csak üresség...Talán mégis bátorság kell pontot tenni valamire...talán azért szenvedünk sokat egy ''elmúlt''szerelemtől,mert nincs bátorságunk az újra,jó ''benne'',jobb,mint a ''semmi''...mert addig is érzünk... ''önakaraton''kívül szeretünk,vagy nem szeretünk...akkor mégis csak bátornak kell lenni ahhoz,hogy felejtsünk.És csak úgy jöttek ezek a gondolatok...nem biztos,hogy helytálló:-)

fevy2009. július 26. 11:04

nagyon szép.érzem hogy nagyon fáj:-(

Ametist2009. július 26. 10:40

Köszönöm kedves Timi :)

Törölt tag2009. július 26. 10:39

Törölt hozzászólás.

Ametist2009. július 26. 10:32

Akkor most én is részletesen válaszolok - hajlamos vagyok ''zsigerből'' írni, ahogy az érzések sodornak, ezért nem mindig nézem át verstanilag az írásaimat, pedig talán kellene. Abban is egyetértek veled, hogy az érzéseket ''letenni'' nem bátorság kérdése - hogy a szerelem varázslat-e vagy sem, arra még én sem tudom a választ... a néked szó talán nem szükséges, de így jött... Örülök, hogy olvastad, és kösz, hogy ennyi időt szántál versemre - el fogok gondolkodni azon, amit írtál üdv. Ametist

BZ2009. július 26. 08:59

Az vesse rád az első követ, aki még nem szeretett. Nem támogatom a kövezést, a keresztcipeléses rész egy kicsit nekem ködös. Úgy vettem ki, hogy a foglyul ejtő láz ez a kereszt, ami még idáig egyáltalán nem zavar meg, csak utána az hogy ''letenni nem merem''. A bibliai elemek egyébként nem rossz húzások egy szerelemről szóló versben, de mondom ez a ''merés'' az ami talán csak nekem nem ideillő, mert azzal nem tudok asszociálni, hogy önakaratból is eldobható lenne ez a teher. Ha már a hasonlítás tárgya ez lett. A ''varázslat volt''-ot kérdezgetni komolytalan és hatástalan egy ilyen őszinte és komolyan megszólaló versben. A végén a ''néked'' pedig nem illeszkedik túlságosan a szövegkörnyezetbe. Természetesen csakis személyes véleményem és észrevételem mindez. Összeségében erőteljes és igen jó versnek tartom. A folytonossága is olvasóbarát, a második felében a csengések a sorok közé kerültek be, ennek okát nem értem, de egyáltalán nem vélem mellényúlásnak. Gratulálok!

BZ