Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nem hiszek
Ametist• 2009. szeptember 12. 20:11
Kaffka Margit: Nem hiszek
Egy fáradt pille ringott haldokolva
Tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
Remegve űzött őszi sugarat.
Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.
Bealkonyúlt kesrves sóhajomra
És csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak.
Oly teli fénnyel, mint tán soha még.
Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
Mégis egész tündérország befért.
-És álmodtam merész nagy boldogságrul,
Álmodtam nagy, boldogságos mesét.
Álmodtam én már sokszor égiszépet.
És mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
Se húnyt reményeket siratni még.
Tudom: jő majd a józan, szürke reggel
És szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
Annak se tudnék hinni. Nem hiszek.
Ametist2009. szeptember 13. 07:17
Reggel ugyan esett az eső, de felvidítottál - neked is szép napot :))
azuur2009. szeptember 12. 23:21
Ametist , ez nagyon szép vers huu , de nagyon régen olvastam , köszönöm, hogy elhoztad .
Az utolsó sort most meg sem akarom hallani :(
Szép napos reggelt kivánok :-)))))