Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Homokrajz
Ametist• 2014. augusztus 15. 15:37
Lendül a kéz, homokba csap
- szeszélyesen csorgó patak -
legyezőt formázó, érzékeny ujjak
merész vonalakat húznak,
s mindegyre változik a kép -
nem foghatod meg, nem lehet tiéd,
és mégis beléd égette a pillanat:
két kéz, mely az ablak üvegére tapad,
egymásba kapcsolódó, égő tekintetek,
ki nem mondott kérdés, egy néma felelet,
fa ágán csüngő, kapaszkodó levél,
s végül az egészet elfújja a szél...
Ametist2014. augusztus 19. 15:00
Ircsi, köszönöm!
Törölt tag2014. augusztus 19. 14:52
Törölt hozzászólás.
Ametist2014. augusztus 19. 14:47
Judit, Andi, köszönöm az elismerő szavakat :))
Andicsek2014. augusztus 17. 11:15
Nagyon szép..,igazán művészi!
judit.szego2014. augusztus 16. 10:00
Nagyon tetszik!
Ametist2014. augusztus 16. 09:17
Emőke, Matyi - üdv. szép napot nektek :))
Ametist2014. augusztus 16. 09:16
Marika, Skary, örültem nektek - fölteszem a főoldalra is :))
Ametist2014. augusztus 16. 09:16
Klára, Kinga, köszönöm :))
Matyi872014. augusztus 15. 19:40
Gyönyörű sorok, örömmel olvastam! Pompázik belőle a szépség.
Mamamaci402014. augusztus 15. 18:59
csatlakozom, főoldalra vele!
csillogo2014. augusztus 15. 18:34
Nagyon szép kedves Ametist!
Főoldalas, igen, tedd csak fel!
PusziM
skary2014. augusztus 15. 17:45
eee
Kicsikinga2014. augusztus 15. 16:30
Csuda jó vers!
Főoldalra is javasolnám föltenni!
MKKlara2014. augusztus 15. 16:08
"és mégis beléd égette a pillanat:"
az érzés örökre megmarad... ha akarod..., de inkább legyen mégis valóság és ne fújja el a szél! :)
Érzékien szépet irtál ismét! :)