Mikor téged

Várlak!

Telefont figyelve.

Tépve virágszirmokat.

Révetegen nézve.

Úgy kapni bókokat

hogy észre sem veszem,

mert süket a fülem,

mikor téged várlak...

Nézlek!

Aggódva,félszegen.

Meddig maradhatok

csókodtól részegen?

S ha kijózanodok?

Kívánom-e újra

nem gondolva múltra,

mikor téged nézlek... 

Hívlak!

Testedért remegek,

vágyam szinte vérzik.

Szép szavak kellenek,

hiányod megrémít!

Ordítva vagy súgva

elmondom majd újra,

mikor téged hívlak!

Kérlek!

Csak téged!Csak nekem!

Hiába fúj a szél

magammal elviszem,

hiába jön a tél.

Forró még a jég is,

ha rám nevetsz,én is,

mikor téged kérlek!

Szeress!

Kacagva vagy sírva

jól,rosszul,ahogy kell,

csak énbennem bízva,

ha kérlek se engedj el!