Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az én adventem
szederfalu• 2019. december 10. 14:11
Nemsokára karácsony. Úgy várom, mint egy kisgyerek. Foggal-körömmel ragaszkodom hozzá, akárcsak a közös vasárnapi ebédekhez. Nem engedek belőle. Azt képzelem ez tartja össze a családot. Pedig…
Mikor férjhez mentem, megfogadtam, hogy a gyerekeimnek pompás, vidám és szépséges ünnepük lesz. Nem olyan, mint nekünk volt, mikor apánk részegen kidobta a feldíszített fát az ablakon, mert még ágyban voltunk, mikor ő hazaért az éjszakai ügyeletből.
Sokszor gondolok arra a karácsonyra. Főleg mostanában, mióta apám visszahozták a halálból két éve, és az óta nem iszik. Jóságos vénember lett belőle. Szentimentális, adakozó.
Lehet a Mikulás is így kezdte a szakmát, hiszen őt nem láttuk fiatalon milyen volt. A Mikulás öreg, és kedves bácsi. Vajon mit csinált mielőtt Mikulás lett belőle?
Várom a karácsonyt. Mindig. Minden évben.
Egyszer nem vártam csak. Annyira nem, hogy fel sem díszítettem a házat.
A fiam Angliába ment dolgozni. A férjem is műszakot vállalt, hogy miért, ki tudja…?
Szürke és szomorú karácsony volt, még az én Napsugaram, a Kiscsibém, Bellám sem tudott megvigasztalni.
Aztán ezt is megszoktuk. Három évig hármasban ünnepeltünk.
Aztán a fiam hazajött. Akkor a decembert egy drog rehabilitációs intézetben töltötte.
A következő karácsonyt pedig már az egész család, együtt. Csak közben ő majdnem meghalt túladagolásban.
Anyám ezt szerencsére nem érte már meg, ahogy - sajnos – apám józanságát sem.
Nemsokára karácsony és én várom. Hiszen remények nélkül mi lenne velem?
/Megjelent a Litera-túra kiadó Szószitálás című antológiájában/
Edeke2019. december 13. 19:18
@szederfalu: nekem gyakran az árvaházi gyrekek jutnak az eszembe. Megöleli őket valaki? Fontosnak érzik magukat? Van karácsonyuk?
szederfalu2019. december 13. 11:53
@Edeke: kivéve, aki nem. de a felhők felett mindig süt a nap. közhely, de igaz :)
Edeke2019. december 13. 05:32
Karácsonykor mindenki boldog.
Kivéve.....
Erganzen, bitte
szederfalu2019. december 13. 04:00
@Krisztinka: köszönöm 🙂
Krisztinka2019. december 12. 19:46
@szederfalu: 🤗💜
szederfalu2019. december 11. 19:17
@Ernest: köszi, a szerkesztő így látta jónak.
Ernest2019. december 11. 18:01
Tetszett.
Mivel már megjelent, későn huhogok, bocsi, de nem így volna helyes?
"mióta apám visszahozták..." - apámat
"és az óta nem iszik" - azóta
szederfalu2019. december 11. 12:19
@Mikijozsa: hát nem tudom. Én sajnos nem találkoztam vele gyerekként. A sajátjaimnak mégis meséltem róla :)
szederfalu2019. december 11. 12:17
@Törölt tag: én köszönöm, hogy te is megosztottad velem az 'élményeid'.!
❤️
szederfalu2019. december 11. 11:47
@Kicsikinga: köszönöm szépen a rám szánt idődet Kingácska, a szavaid csak tovább erősítenek :)
Mikijozsa2019. december 11. 09:42
azért találtál ki a mikulást, az angyalokat télapót stb-it, hogy a gyerek ne egyenesen a szülőtől kapja az ajándékot, hanem egy elképzelt személytől, egy olyantól aki mindenkit egyformán szeret önzetlenül és nem azért mert jók a jegyei, vagy mert nem mond csúnyákat... na persze itt az i fontos hogy a gyermekek közti irigységet kivédje, hogy ne gondolja az egyik, hogy ni a másik rosszabb volt nálam, mégis szebb ajándékot kap....
Törölt tag2019. december 11. 08:47
Törölt hozzászólás.
Kicsikinga2019. december 11. 05:42
@szederfalu:
Bocsánat a sok hibáért, de a telefonon írtam.
A gépen kijavítom, csak még nem kapcsoltam be.
Kicsikinga2019. december 11. 05:39
Mennyi minden van abban a "zsákban", amibe be kell(ene) rakni minden bántót, azután jó szorosan bekötni és...
Ó nem, az pont akkor nyílik ki, amikor már azt hisszük, jó szoros a csomó, de a "kéz" már legyengült...
A fény azonban, a legparányibb résen is be tud jönni, és képesek leszünk meglátni a körülöttünk élő világot, ahol nekünk is van helyünk, és azt meg kell állnunk, hogy biztosítsuk a talpalatnyit...
Megborzongtam többször is, a történetesen, de ugyanakkor megszorítottam a kezedet, "gyerünk pajtás, még van az útból, menjünk, mindig tovább, lesz ott egy-két lejáró a jó felé, látod a táblát ugye?"
REMÉNY
Bocsáss meg, hogy ide jöttem a létra tetejéről,ahonnan jól belátható a tér, az idő, ahol a porral együtt a kétségeket is le tudom törölni, friss levegőjű lesz az aznap, sőt talán a másnap is...
Írtam, hogy nehéz egyedül, és akkor jut eszembe , hogy a felemás korlátról is egyedül jöttem le, jól irányzott haskeleppel, vagy az erkélyről is én ugrottam le a testvérem pizsamanadrágjában,amikor egy részeg kopogott éjfélkor, és apukám nem volt otthon...
Élő hát azzal az erővel, ami olyan nagy, hogy rácsodálkozva nézem a hegyet, " jé, ez az előbb még máshol volt!"...
Na most megyek vissza a létrára, de előbb még megölellek.
szederfalu2019. december 10. 21:33
@BakosErika: köszönöm, puszim :)
BakosErika2019. december 10. 18:27
Neked sem volt könnyű, de te erős vagy és ameddig ilyen erős asszonyok élnek, van ok a reményre. Marikám, gratulálok és ölellek.
szederfalu2019. december 10. 16:54
@Bugatti350: lehetne rá okom, hogy utáljam az ünnepet, de mit érnék el vele ?
köszönöm, viszont ölcsi :)
szederfalu2019. december 10. 16:53
@kevelin: ha az elhagy, mi marad? :) hát csak vidáman :) köszönöm!
Bugatti3502019. december 10. 15:57
Kedves Mária!
Sokan, sokféleképpen és módokkal próbálnak túllépni ezen a szép ünnepen, de mindig megvilágítja az embereket a problémák és erkölcsi változások "fénye" ! ... Gondolatod, szépen elemezhető, levezethető, de sajnos a valóság, még ezt is át tudja írni... Manapság, a leírtakat is átvilágítja valaki és így, egyszemélyesnek tekinthető a kritika és annak döntése is... Gratulálok a megjelenéshez! Mindezek ellenére, kellemes Karácsonyt kívánok, tisztelettel és szeretettel és elmaradhatatlan öleléssel ! :) István
kevelin2019. december 10. 15:22
Szívszorító -ès mèg igy is tudsz remènykedni ,,Marika!,Legyen áldott bèkès karàcsonyod