A második gyertya

Ez a nap is csak olyan, mint a többi,

szotyim héját próbálom messzire köpni.

Az evés csak álca, undorom takarja,

ahogy nézem, mit csinál sok, kapkodó marha.

Állok a sorban és figyelek:

türelmetlenek az emberek,

frusztrációkat kivetítenek,

míg bennem egy baráti szív remeg.

fertőtlenített sorsok között

csalódásait írja meg.

Ég a billentyűzet ujjai alatt,

nem jut előre, visszafelé halad.

Ég a gyertya ég, ég a múltja is,

feldobott kő helyett, csak egy kis kavics.

Hazamenne, de nem tudja hova,

elmarad idén a karácsonyi csoda.

 

Te csak gyújtsd meg a második gyertyát,

világítson annak is, ki kiutat nem lát.