legland blogja

Mennyi minden van amit nem veszünk észre.

Mennyi szép van és elmegyünk mellette.

Mennyi kinyújtott kéz és nem fogjuk meg,

nem segítünk,mikor kellene.

Bántja szememet, a sok megtört szem fénye,

becsukott ajtók mögött,az elveszett életek reménye.

Bántja a szívemet,bánt,hogy mennyi mindent 

nem veszek észre...

Koldus énekel az ablakom alatt,

hogy a nyár már elszaladt,

s az őszi szél bizony a szívébe kap.

Nem mondhatok én se mást,

elmultak azok a csókos éjszakák,

elvitték azok a rossz szelek,

hogy emlélkük majd hideg napokon

ott nyomják a szívemet.

Koldus énekel az ablakom alatt,

hogy  csókos szája több gyönyört

már nem ad.

Aki kapta az másnak adta,

s szerető szívének nincs

melege többé,

ha volna még talán adna,

s minden éjszakát újra

elcsókolna.

Koldus énekel az ablakom alatt,

hogyha ő el menne néki az úton ki

segítene.Idegenek a városok,

s nem tudja merre vannak a régi barátok.

Nem tudja,hogy nyíltak már új temetők,

s ott lennt,ott  vannak a régi srácok.

Koldus énekel az ablakom alatt,

hogy ha ő mégegyszer indulna,

soha többé ezen az úton nem járna,

csak ott ahol mások.Ott ahol

várnának rá szerető,drága asszonyok.

S mire pirkadt a reggel,

havat hozott förgeteggel,

hogy szerető szívét lehűtse,

le örökre.De elmenőben még,

élet és halál közt,

az utolsó csók jogán,

anyjának,anyjának küldte azt.

El kell űzni magamból a rosszat,

ki kell nyitni szívemet a jóra.

De nem csak látni,érezni,

tudni tenni érte,ennek lenne csak értelme.

Rálépni a szűz hóra,magányosan indulni,

nem mások nyomába.Eljutni úgy oda,

hol tiszta tekintetek szép folyója hullámzik,

a napba,a holdba.

Más úton menni,mégis úgy arra jutni.

Kinyitni a szívet,megnyitni a vérereket,

beengedni a jót,a szépet.S tiszta érzelmek

lágy emlőin táplálni a lelket.

Útravalóúl vinni a hitet.Majd  hatalmas

kosárba pakolni a jót,a szeretetet.

S vinni,vinni vissza, adni nektek,

kik  éheztek s elveszve, hit nélkűl féltek.

Csak adni,hogy újra reméljetek,higgyetek

a jóba,ha másoknak adtok,

avval csak ti kaptok.Mert ha a jóság

összefog,a gyermek újra megszületik,

hogy a kereszten megfeszűlve,a világ

bűneit újra elvegye.

Akkor majd felragyog egy gyönyörű,

tiszta szív,s ha ti érzők a szemeteket

az égre emelitek,meglátjátok a fényt.

Ami visszaadja újra a reményt.S erősek

lesztek ti is ahhoz,hogy elűzzétek

magatokból a rosszat,a bánatot.

Csak szemeteket nyissátok ki,s lássátok

meg a kisdedet,lássátok meg,itt van,

újra megszületett.Csak űzzük el magunkból

a rosszat,csak üzzétek magatokból a rosszat.

Legyen hitünk erős,akkor Jézus  szíve mindent

megtehet.Elveheti tőlünk az összes földi terhünk.

Csak nyisd meg szívedet az égnek,csak 

nyissuk meg szívünket az égnek!