legland blogja

roppan az erdő reccsen az ág

s valahol messze a halál

újra ifjúi szívekre vár

robban a bomba reccsen a ház

épp a nászról álmodott egy boldog pár

mikor felébresztette a gyász

roppan a csont lobban a láz

kinek keze még tegnap forró kenyeret sütött

ma hideg sírokat ás

roppan az ég

s bombákat szór s nevet

ki ősszel még a fölbe sírva magot vetett

roppan a szív fröccsen a vér

s egy anya sikoltva Istentől mert fél

gyermekének életet kér

de ifjú szép katonák kik halált osztotok

még nem tudjátok hogy ez a vén föld

ha majd húsotok csontjaitokról lefoszlott

bordáitokból fon majd kosarat

hogy benne hordozzátok a föld alatt

igen ott 

az új életet a búzamagot

Fehér ruhán, egy gyönyörű szalag,

Piros, fehér, zöld,

Szememben könny fakad.

Ezer fehér ruhán, egy gyönyörű szalag,

Piros , fehér, zöld,

A szívem megszakad.

Tizenötmillió vörös szív,

Egyért dobog, mert legszebben nekünk,

Ez a zászló lobog.

Piros, fehér, zöld!

Fekete a fény az utcasarkon,

penészes zsák vagy hajléktalan?

Halálszagú,izzadt életek,nem

nyelünk tovább.Elég,veszett

kutyák lábikránkba marnak.

Arcunkba elaludt a tűz,szemünkbe

alvó holdak,test remény nélkül

megszünt,csak lüktetés,ha nincs

fény,nincs létezés.

Mennydörgést szült a lehulló

könnycsepp,kirabolt halottak

magukba nevetnek,de jó hogy

végelett.Csatornákból feltámadt

a szenny,újságok oldalain

ez itt a menny!Hülyék voltunk,

bérbeadtuk magunkat.Címzetes

bitangok ránk ültek,most morzsákat

dobálnak ránk és röhögnek.

Fekete a fény az utcasarkon,

dölyfös Mercedesek kormát nyelheted

és tapsolhatsz,ez a jutalom.

Menjenek innen,mert még útdíjat

fogunk fizetni,ott fennt is, a Tejúton .

Ne nyelj!