kozmazsu blogja

kozmazsu•  2020. december 3. 21:04

Úgy szeretnék...

 

 

Úgy szeretnék újra gyermek lenni,

úgy szeretnék csodát várni,

Anyám mosolyából kicsenni a titkot,

 Apám kezéből a szeretet simítót,

 s lelkük rejtekéből a régi-régi

gyermeki karácsonyt!

Mikor előkerültek a „titkos anyagok”,

a drótok, rafiák, gesztenyék, diók,

s a dédelgetett, kisimított ezüst csoki papírok,

 hogy ünneplőbe öltöztessék

az Anyám készítette szaloncukrokat.

Vágyom…

A titkot, a szeretet titkát, az örömet, a csodát,

szeretném újra átélni, megélni az ajándékszületést,

 ami csak az enyém, s másnak ilyen nincs,

mert nekem készült, nekem csinálták, két kézzel,

melynek minden mozdulatában ott lapult a szeretet.

Nem nagy csodákra vágyom, csak egyszer még,

egyetlen egy gyermeki lelkületű karácsonyt!

Égősorok helyett,

a billegő gyertyák és vattapihék, csillagszórók ékét,

és a fa alatt hallani, énekelni, az énekek énekét.

Követelőző lettem, talán, mert még mindig vágyom?

Követelőző lettem, mert kell
az a fényes Karácsony?

Mit gyertyák könnycseppjei festettek hófehérre?
amit, Angyali szárnyak terítették szét:
a Titokzatos Éjt?
Melyet megkoronázott csilingelő hangod,
mint egy szarvas húzta szán?
Hallom Anya!
Mily gyönyörű volt:
látom már!

A szegénység bekandikált az ablakon,
de a boldogság mégis lángra kapott!
Izgalom, s öröm rózsái égtek arcodon.

Nekem még mindig Te vagy a Karácsony,
bár nem járnak már erre szelíd szarvasok.
Nem zeng a házban hatszínű dallam,
csodaváró hangon, égig érő sóhaj!

A fa körül ülve vártuk a Csodát,
hogy értünk is szülessen meg Messiás!
Ma már csak úgy van, hogy várom nagyon,
Ilyenkor elgondolkodom, mitől változott meg a karácsony?

A külvilág fényárban tündököl.

elvakít a mammon fénye, de azért

újra itt van a Karácsony!

Én pedig csak vágyom a Karácsonyt….

 

Lelkemben gyúlnak csillagok,

melyek az égig hatolnak,

s bennük arcotok mindig felragyog!

Így kívánok Néktek odafent az égben,

de  itt lent a földön is

minden jóakaratú embernek

Áldott, Karácsonyt!

 

 

kozmazsu•  2017. szeptember 5. 12:57

Ősz.....

Nekem az ősz nem  a fák halálát,
nem a szikrázó napfény hiányát,
hanem a békét, és megnyugvást,
- a megújulás, az újjá születés
titkos varázsát - hozzák lelkembe.
Pihenni vágyik  a természet,
hogy új erőre kapjon, és egy
teremni képes új világot szülhessen,
tetszhalál mivoltából tavaszra!

kozmazsu•  2017. augusztus 8. 08:53

Fájdalom

 

Mikor a fájdalom

némaságra késztet
megrekedt szavaim
egymásnak feszülnek.

 

Sebek, könnyek,
gyöngyök, vermek,

Szavak sírban,
lelkem kínban...

_

Mikor a sírás könnyekké

nem jajdul, mikor már

hasad, törik, s szóvá sem

sajdul, mikor már nincs,

 

mert elég a sokból

néma szavaim sikoltva,

kifeszítettként, íjukra hajolnak,

s tétlen némasággá torzulnak..

kozmazsu•  2017. április 3. 08:04

Virágvasárnapi gondolatok

Virágvasárnapi gondolatok
 
A keresztfához megyek,
mert máshol nem lehetek.
A Golgota hegyén hallgatom:
az össze-vissza dallamot.


Fáj nagyon!


Virágvasárnap Jeruzsálemben
Pálmaággal borított az út,
Hozsanna zeng mindenünnen
Jézusnak, Dávid Fiának,
kit szeretett népe várt nagyon!


De jaj!


A hold feketén feszült fel az égre
azon a csütörtöki napon,
melyen Jézus elárultatott.
Péntekre virradóra, kakas szóra
már a hű is tagadott.


Hiába…

Templom padlón
30 ezüst  csengett,
cselvetők arcán gyúnymosoly.
Hiába minden, mert észrevétlen
a Hozsanna „Feszítsd meg”-re változott!

„Isten ama Báránya,
Hogy' jut a keresztfára?”


"Kifosztva, véresen áldó szavunkra várt,
Neki már nem maradt semmi más
s mi mégis, száraz torkkal harsogtuk:
Barabás! Barabás! Barabás!"


Keresztfáján kifeszítve,
szelíd szemét ránk emelte,
ennyit mondott: szomjazom…!


Minden évben, húsvét-tájban,
miközben keresztutam járom,
Barabás mivoltomon gondolkodva,
csak egy zsoltárt dúdolok:


„A keresztfához megyek,
mert máshol nem lelhetek,
nyugodalmat lelkemnek.
Ott könnyárban leborulok,
bűnterhemtől szabadulok,
hol a bűntelen szenved…”

kozmazsu•  2017. április 2. 17:53

Örömtánc /Vázlat/

 


Hegyek felett angyalsereg,
szárnyaikon remény lebeg,
susogják, hogy: jer, csak jer!
Itt a ritmus, kapd csak el!

 

Tam-tam - dobog már a ritmus

Pöm-pöm - máris peng a húr

Szellő fújja egybe őket,

öröm táncot jár az ujj!

 

Tavaszi zsongás,

bimbós tánc,

szerelmes dalban

örömtánc!

 

Dallam a régi,

de új széllel jár

ritmus és dallam

szívdobbanás!

 

Köszönöm a valcert

Örömtánc!

 

Szárnyat adtál

szívemnek,

szabadságot

lelkemnek!

 

 


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom