kozmazsu blogja

kozmazsu•  2010. szeptember 28. 12:28

Vannak még szép napok

Bár borús a reggel és szomorú az idő, de az én lelkemben ma mégis fény ragyog. Vannak még szép napok! Csüggedt lelkemnek utatmutató, bíztató szép napok, Többek között ez a mai nap is ez. Karinthy Frigyes jut eszembe, miközben itt ülök és írok, "Nem mondhatom el senkinek, elmondom, hát mindenkinek". Ma reggel a posta levelet hozott. Székesfehérvár Polgármesterétől kinek elküldtem az Idők alagútjában című kötetet egy levél kíséretében. Két nap alatt itt volt a válasz, ez volt a ma reggel. Csak egy-két sort idézek, ami Apámra vonatkozik. "Édesapját nagyon jól ismertem, tiszteltem és szerettem. Ő egy igaz EMBER volt. Megtiszteltetés, hogy édesapja verseit és aforizmáit tartalmazó könyvet az Ön aláírásával számomra elküldte. Versein keresztül még jobban megismerhetem azt a nem könnyű életutat, amit édesapja bejárt. .......Édesapját tisztelő és szerető emberként emlékét szívemben megőrzöm." Talán nem is kell mondanom, hogy a levegőt igen szűken mérték ezekben a percekben. De lelkemet nagy melegség járta át, és boldog voltam. Azért is, mert ebben az emberben, aki ezeket a szavakat írta nem csalódtam. Mindig ilyennek ismertem és reméltem, hogy az idő nem változtatta meg őt. És vannak még szép napok bizony! Aztán eltelt pár óra, rápillantottam a sok teszem-veszem közt a monitoromra és megjelent egy üzenet. Ilyenkor szoktam elengedni a kezemből mindent és azonnal olvasni. És megint csak azt tudom mondani, hogy vannak még szép napok. Vallejo méltatása volt az üzenetben, de nem akármilyen. A természet kis csodája, számomra is csodát varázsolt, amiben még nem nagyon volt részem. Hirtelen nem is tudtam, mit is kezdjek most. Válaszolni rögtön nem tudtam, hiszen könnyeimmel küszködtem. De éreztem rögtön kellene valamit írni, mert sürgős, mert ez a csodás pillanat elillan, pedig ezekből kevés adatik az életben. Illedelmesen megköszöntem, ahogy rendjén való, de tudtam ez kevés. Nem magamért vagyok boldog, hanem Érte, aki nem érhette meg ezeket a méltató szavakat, csak talán mindig remélte. Ígéretek felhőjével betakarták szárnyait, mely mögül nem villant reménysugár, s elhagyva ezt a földi létet, csak nagy kiáltást hagyott maga után. MIÉRT? S nem volt más vágyam, csak szárnyára bocsátani a kis csodákat, hogy végre láthassák a napot, hogy ne fiók mélyibe leljék halálukat. És ez a csoda! Megkapták a szárnyakat és talán teljesíthetik küldetésüket.Köszönöm Vallejo, hogy vannak még szép napok! Mikor felragyog a nap és bizton lehet mondani, hogy érdemes volt. Erőt adtál nekem, hogy én is a magam küldetését teljesíteni tudjam. Méltó milliőbe, méltó zenék közé ületni verseit, ahogy ő szerette, azt és úgy játszani, ahogy ő szerette és elvárta tőlem. Épp a mélyponton voltam, mert mindig van ilyen, hát most kipattantam a posványból és újult erővel, fényes fáklyával indulok az előttem álló útra. Mert nem mondhattam el senkinek, hát elmondtam most mindenkinek, hogy vannak még szép napok!

kozmazsu•  2010. szeptember 27. 08:18

Aforizmák

Lelkiismeretünkkel mások is beszélgethetnek, anyanyelvén azonban igazán csak mi értünk.

 

A magányban nem elsősorbgan a csend nyomaszt, sokkal inkább a mások jelenléte nélküli szüntelen találkozás önmagunkkal.

 

A meggyőződés nélküli ember olyan, mint a rugó nélküli óra: hasztalan létezik, nem számolnak vele.

 

Csak a türelmetlen éri be éretlen gyümölccsel.

 

A magunk baján jutunk el mások megértéséhez.

kozmazsu•  2010. szeptember 23. 08:57

Köszönet Zsanettnek!

Köszönöm Drága Zsanett,cédrus 49-nek hogy megtisztelted Apám verseit azzal is, hogy elvitted és feltetted a honlapodra. Meghatódva olvastam őket a kommenteddel együtt.

kozmazsu•  2010. szeptember 17. 12:59

Aforizma

"Az utókor szemüveg nélkül is pontosabban látja jelenünket, mint mi mikroszkóppal." /Kozma László/

 

"Aki a sarjadót a teljesség igényével ítéli meg, nemcsak logikai hibát vét, de akarva-akaratlan fékezi annak kibontakozását is." /Kozma László/

kozmazsu•  2010. szeptember 17. 09:45

Köszönet

"A múlt és a jövő a mi egyensúlyozónk;

múlt nélkül hanyatt esnénk, jövő nélkül orra buknánk" /Kozma László/

Kedves Mindannyian, kik itt vagytok és dolgoztok a Poet.hu oldalán!

Köszönettel és hálával tartozom Mindannyiótoknak, hogy befogadtátok, olvastátok és szerettétek Apám Kozma László verseit.  Értékes hozzászólásaitokkal, bátorításotokkal és legfőképpen szeretetetekkel, mellyel körülvettetek engem, nagy AJÁNDÉKOT adtatok nekem. Új értelmet adtatok életemnek, beleívódtatok lelkembe, szívembe, mindennapjaimba. Sok gyönyörű verssel és baráttal gazdagodtam, kitágítottátok beszűkült horizontomat, fényt hoztatok életembe. Távolról szemléltem találkozóitokat /videók, fényképek/, örömmel töltött el, hogy az együvétartozás ragyogta be arcotokat, hogy egymás segítségére, jobbítására való törekvéseteknek nap, mint ragyogó példáit láthattam.

Nektek köszönhetem, hogy volt bátorságom Apám verseit csokorba szedve kiadni, /Kozma László: Idők alagútjába címmel Versek, aforizmák/ és lesz bátorságom ennek a kötetnek bemutatót szervezni is. Nélkületek bizonyára nem tudtam volna ezt véghezvinni. KÖSZÖNÖM!

Minden érdeklődőt tisztelettel és szeretettel hívogatok a "világ végére" Nagyvelegre a Kastélyba 2010 október 16-án 17 óra kezdettel Zenés-irodalmi est keretében tartandó könyvbemutatóra, szeretetvendégséggel egybekötve.

Továbbra is köztetek maradok, figyelek, szeretek, olvasok, és írok.

Szeretettel: Kozmazsu 

 
1...181920