Fájdalom

kozmazsu•  2017. augusztus 8. 08:53

 

Mikor a fájdalom

némaságra késztet
megrekedt szavaim
egymásnak feszülnek.

 

Sebek, könnyek,
gyöngyök, vermek,

Szavak sírban,
lelkem kínban...

_

Mikor a sírás könnyekké

nem jajdul, mikor már

hasad, törik, s szóvá sem

sajdul, mikor már nincs,

 

mert elég a sokból

néma szavaim sikoltva,

kifeszítettként, íjukra hajolnak,

s tétlen némasággá torzulnak..

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kozmazsu2017. augusztus 8. 17:46

@dreaming58: Köszönöm az ölelést, nagyon jól esett. Én is szeretettel ölellek: Zsuzsa

kozmazsu2017. augusztus 8. 17:46

@Belle: Köszönöm szépen! szeretettel ölellek: Zsuzsa

kozmazsu2017. augusztus 8. 17:45

@kevelin: Köszönöm szépen az olvasást, igazán megtisztelő számomra. szeretettel: Zsuzsa

dreaming582017. augusztus 8. 12:37

"Mikor a fájdalom
némaságra késztet
megrekedt szavaim
egymásnak feszülnek."

Ismerős-fájó állapot.
Ölelést küldök

Törölt tag2017. augusztus 8. 12:15

Törölt hozzászólás.

kevelin2017. augusztus 8. 11:03

Szép vers borzalmas állapotról

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom