Vízízű

B. valamikor még ‘89 előtt a város szélében egy fabódéban árult. Dekoratív csaj volt és szőke. Fru-kolát, Azugát, Gambrinust és kétféle kakast árult. A kakasok nem éltek, de nem is voltak döglöttek. Pont, mint az egyszeri mesében, ahol a szegény leány fel is volt öltözve, nem is, stb. 
A pergelt cukorból készült kakasok formába öntött nyalókaként egymás hegyén-hátán hevertek egy fadobozban.  A tájkép címe: tyúknélküli csoportsex szopásra várva.
Kakasságukat isten tudja, minek köszönhették. Kérdeztem, de választ nem kaptam a szőkétől. Isten más hajszínű lehet.
Szabálytalan apró fehér, sós ínyencséget is kérhettél. Olykor kaptál is. Ha volt.
Bár kakas névre keresztelték születés után ezt a példányt is, de ez sem kapirgált a szemétdombon, és nem vett részt a csirke-előállítás legelső fázisában sem soha. Szegény csövesként látta meg a napvilágot. Kukoricaszemeit kinyomták a parázs fölött, aztán elsózták, és újságpapírral karöltve végezte.
Újságpapírral még többen végezték. Sőt falevelekkel is. Ha óvatlanul kirándulsz, beleléphetsz a végzésekbe.
A fabolt ment, bár egyhelyben állott. A szőke lány gyűjtötte a banisokat, lejeket, mint a trófeákat. Trófeából lehet, hogy több összegyűlt, de a pénzt számolni könnyebb mesterség, mint emlékezni bókokra, deltákra, bicepszekre, virágcsokrokra vagy éppen a hosszára. A hosszúságot verte a kerület amúgyis. A kerületeket meg nagyon-nagyon szerette a dekoratív lány. És őt is szerették, édesen, sósan. Mert ritka volt, mint a fehér holló.
Néha a Fru-kola kevesebb bubit produkált kibontás után, de ezek a fránya gépek a gyárban. Nem kupakolták le rendesen. Egyszer meg se rendesen a lányt. Mert a virágcsokrot vivő – vagy nem vivő, mindegy is - Fru-kola ivás után iszonyatos hascsikarást kapott a bódé hátánál levő bokrosban.
A lány hallgatott azzal, mint szar a fűben, hogy fel szokta vizezni az üdítőt, kettőből hármat is csinál. Így szaporított. Lejt. És végzéseket az erdőbe. Amikbe beleléphetsz, ha óvatlanul kirándulsz.

‘89 után másképp áll a leányzó fekvése. Tele vannak az üzletek termékhalmokkal. Húszféle sör. Zöldség-gyümölcs hegyekbe rakva. Minden, mi az ég alatt szem-szájnak kellemes. Eduárdok. Welszi bárdok. Lefejezett tanyasi kakasok. De cukros, sós nincs. Kicsi volt, s elfogyott.
Nagy pillangókat is lehet látni, ha dubajozol. Kisebbekbe lépten-nyomon belebotlasz. Gintonicért megkapod. Whyszkiért visz, ki ért. Ingyenért is. Ami tömegcikk, amit az orrod alá nyomnak, aminek értéke nincs. Se nem sós, se nem édes.
Olyan, mint amikor beleharapsz egy mai gyorsérlelt, szabályos kör alakú, mindenhol egyformán pirosképű almába. Nem több, mint egy csésze víz. Egy eperbe. Kanál víz. Eszed a paradicsomot. Az uborkát. Mind egyforma.
Hunyd be a szemed és kóstolgass. Szőke, barna. Vízízű.