ki-sebek

Pera76•  2021. július 29. 18:49

Kertész leszek, fát nevelek…

...dalolja Koncz Zsuzsa fülbemászóan. És milyen okos ötlet is kertészkedni, ha az embernek van lehetősége ahhoz, hogy elültessen pár napranyilót, rezedát, violkát, ribizlitövet és áfonyát. Néhány kerti törpét is elplántál vad igyekezetében – merthát ez is a divat része. A divattal meg menni kell, nehogy lemaradjunk róla. És különben is.  A térfigyelő kameráknak még a mi hibánkból feldagad nyelvtorna nélkül a nyelvizmuk, ha nem mozoghatnak eleget…

  Kertészkedni lehet falun, a blokklakók meg - ha kapaszökevények - vessenek magukra. Vagy ha éppen nincsenek köszönőviszonyban a szomszédjukkal, és már a szomszéd látása is elviselhetetlen nehézséget okoz, akkor az ablaka alá lehet veteményezni. Aztán minden nap hajnali ötkor ártatlanra kerekített szemekkel szorgalmasan kapálni kell a zöldségeket.
  Lehet a harmadikon lakó szomszéd balkonja elé is ültetni bármit, ha Houdini-nek érezzük magunk. És ha a levegőbe fel tudjuk gógálni a földet, magokat. A művelet sikere világszenzációként fog bevonulni a történelem lapjai közé. Sikertelenség esetén is bevonulhatunk. Úgy balra, Tölgyes irányába. De egye fene.
  A virágokban majdan meg gyönyörködik a szem, és még az sem baj, ha esetleg odatéved Csipike gonosz ellensége, Lódarázs is, hadd repdessenek a mesebeli lények is. Legfennebb hogyha Lódarázs alkalmanként nem fér a bőrébe, megpróbálhatjuk kirázni belőle, de nem biztos, hogy mi kerülünk ki győztesként az ügyből.
  Ugyanis ez a mesebeli lény a lovak kitartásával és a darazsak szurkáló tehetségével áldatott meg, kevésbé tolerálja, ha felhergelik, s úgy megfullánkoz, hogy abból koldulsz.
  Inkább helyesebb békén hagyni lovat s darazsat együtt, ha már az isteni pillanatragasztó ezt a két állatot összeverbuválta egy helyre, mert az elterelő hadművelet sikere meglehetősen gyanús.  Ha a darázsra irányuló fejbekopp bénán sül el, akkor szaporán illik felhúzni a nyúlcipőt, s iszkiri, vesd el magad. Mutasd neki a hátad közepét, vagy inkább még azt se. Úgy megereszt, hogy feldagadsz, mint sütés közben a cipó.
  Fuss be a ribizlisbe. Ott megtömheted a pocakod magyar zászlós színekkel: piros-fehér-zöld fürtökkel. A zöldet mondjuk, nem javaslom annyira, mert ez nem olyan, mint a matek, hogy egy meg egy az egyenlő kettő. Itt az egy meg egy egyetlen bazi nagy hasjajjal lesz egyenlő. A hascsikarás következményét meg nem vázolom fel ide, elég ronda és büdös eredmény az.
  De szerencsénkre a kertben teremhet szerecsenribizli is – azaz: fekete – na, az már igazi C-vitaminbomba. OH állapotban pláne. Attól perdülünk igazi piros- fekete székelyruhás táncra:
„fekete-piros fekete
táncot jár
a járda szöglete.” – örömünkben, bánatunkban.
  És legvégül ha odaértél az áfonyabokorhoz, az meg szemérmetesen elpirul, nyalakodhatsz belőle. Persze, ha vörösáfonya a lelkem. (Mert a fekete, az ugye székelyeknél természetesen kék. Próbáld csak meg megértetni velük, hogy az nem úgy van.)
  Én tán két éve vásároltam három bokrocska áfonyának valót. Abból egyik a tavaly feldobta a talpát, egy pedig az idén ugyancsak elbúcsúzott tőlem, és most az örök vadászmezőkön is alulról szagolja az ibolyát. A harmadik, na, az kitartóan ontotta a virágait, és a piros bogyói is beértek idén. Ámde elég furcsán néztek velem farkasszemet, mikor meg szerettem volna kóstolni őket. Néztem jobbról, vizslattam balról, mind a harminc dimenzióból – kaleidoszkóppal is – mert nem tetszett valami megérzés magamnak.
  Felkértem egy portfoliós szereplésre vörös áfonyánkat és a mutráját rögvest kigyúrtam a netre. Hátha valakinek a barátjának a sógora hallott valamit arról, hogy a nénje mit is látott volt.
  Az arckönyv hamar fel is lapozta enmagát (köszönet érte), s tudatta velem, hogy ne kerüljek ennél közelebbi barátságba ezzel a növénykével, ez ugyanis annyira áfonya, mint amennyire egy egy vadmacska kakujza lehet. A becsületes anyakönyvezett neve ennek az isten teremtményének ükörkelonc, és emberi fogyasztásra nem alkalmas. Meg lehet próbálni azon az elven, hogy minden gomba is ehető. Egyszer. De ezt a tapasztalati bizonylatot néhány ősember már elvégezte előttem, és több kenyeret nem evett, s csíki csipszet se, én meg ez utóbbit még málnás sörrel ehetném - ezért inkább úgy döntöttem: az ükörkelonc pont jó lesz az éhes kazánnak táplálékul.
  Arra azért még kíváncsi lennék, hogy ha már a mesékben járhatunk-kelhetünk itt a földön is, és működik a varázslat - hiszen bizonyíték rá, hogy az áfonyabokrot ükörkelonccá csiribú-bázta valaki, hogy ki is volt az az illető. Mert én mikor megvásároltam, annak bizony áfonya volt a tituláris címzett doktorija. Azóta meg ugye megbűvölték valahogyan és lefokozták sima helyettesítő tanárrá. Na de hogyan? Erre varrjunk gombot…


Pera76•  2021. április 21. 10:59

Hirdetések

Manapság divat az ilyen felajánlás: Két zsák plüssmaci elvihető 1 Milkáért. Nekem nincs egyetlen plüssmacim sem. De van egy anyós. 

Elcserélem télikabát-teniszcipő-csóré bokaszín-vagdaltfarmerbe hidegre sült térdkalácsomat patafészekgyulladásra. 


Katonás lánymenést cserélnék testresimuló fiúcsőnadrágért. 


Kóbor kutyarettegést kutyaharapásra, erdei medvemosolyt medveölelésre adományozok.


Kisnyugdíjamat a kifizetetlen számlákkal, gyógyszerrecepteimmel szelet kenyér-pohár víz feliratú pólóért az égre vasalnám.


A nyugdíjkorhatárfelemelést örökre eltüntetném "Éljen a dolgozó nép!" fülszámmal. 


Pera76•  2021. március 23. 13:05

Gondolatok

Nem mindegy, hogy azt hiszel-e, amit hinni akarsz vagy azt hiszel, amit tudsz. 

A hit csupán feltételezésen alapuló képzet, a valós tudás tapasztalat által szerzett bizonyosság.


El lehet fogadni valamit úgy, hogy arról nincs tapasztalat útján szerzett tudásunk, de az nem mindig fedi a mi igazságunk.


Egyetlen olyan igazság létezik, ami egyetemesen mindenkinek igaz, ugyanaz, ugyanúgy, csak erre sokan még nem fognak sokáig rájönni. Aki még nem tudja, mert nem tapasztalta meg, az teljes tagadásban létezik. A kételkedők már keresték és néha megtapasztalták magukban a létezés ilyen tiszta, magasztos állapotának egy-egy másodpercét. Az igazi tudást örző és adó valójában mindenki igazságának sokféleségét egyesíteni képes egy ötvözetté, olyanná, amit mindenki ugyanolyannak fog majd tudni. Isten nagy illuzionista. Mint mi. Mindnyájan.


Ne higgyj csak úgy soha semmiben. Tapasztalj. És győződj meg.


Látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás: ennyi érzékszervünk van, mondja a tudós. Igaza van. Intuíció, kvantumkommunikáció, telepátia, az öt érzékszervünk mellett, mondják a jógik. Igazuk van. 

A falujából ki nem járó nénike számára létezik-e más galaxis? A mikroszkópot nem ismerő ember számára mit jelent egy mitokondrium? A rádióhullámok ha láthatóakká válnának számunkra, elámulnánk.

Mennyiféle igazság formálódik ķi és alakul folyton, mint egy gyurma. Ki-ki hozzátéve a magáét gyarapíthatja az összt. És elvehet belőle. Ez a massza, ami nem szilárd, hanem hajlékony, alakítható, képlékeny: ez az emberi tudás. 

Az igazi teljes mindentudás csakis olyan kezébe való, aki soha nem él vissza az ebből fakadó hatalmával. Az emberről ez jelenleg sem mondható el. Vajon, megérünk-e egyszer a mindenségre? Vagy el kell sodorjon újabb s újabb özönvíz? 

Az iskolában a bukott diák címet adják az évfolyamismétlőknek. Mi magunknak az ember címet adtuk. Érdemtelenül?

Néhány Noé még kiválik a tömegből. Vigyázzunk rájuk, mert ha mind kifogynak, kihal az emberiség végleg.




Pera76•  2021. március 4. 21:18

Zsemlemorzsák

Gyerekkoromban rávettek egyszer arra, hogy a kb. mínusz 20 fokos korlátot nyaljam meg. Az igazi szerelem is ilyen: nyelv, tél és korlát kombinációja. 


Az igazi szerelem bölcsességfog. Egyeseknek hamar kihúzzák, másoknak sose nő ki.


Várjuk a szerelmet. És aztán leszar egy galamb.


A jóság néha frissen szőrtelenített. Máskor szakálla nő.


A szem a lélek csücske. A szív párnaatka. 


Megmenteni az emberiséget csak a szeretet tudja. Hol az emberiség?


Gyűlölettel takarózunk. Pedig ott a nap.


Az ember életútjának felénél rájön arra, hogy nem jött rá semmire.


Nem az a bűn, ami bemegy s nem is az, ami kijő a szájadon. Hanem amit meg sem kóstolsz, de már tudod, hogy milyen.


A szar akkor is az marad, ha a házad közepébe tojják s egy százassal leborítják. 


Van mosógép, mosogatógép. Ideje lenne feltalálni egy embeermosógépet is. 


Pera76•  2021. február 1. 19:38

Mit vegyünk magunkra?

A testünkre leginkább ruházatot. Persze futkorászhatunk ruha nélkül is. De.
1.Jelenleg tél vagyon. Ebből kifolyólag csudálatos jégcsap fog fagyni mindenünkre, a letört kétméteres (mű)szempillák vagy a becses férfitestrészek meg nem adnak valami szívderítő látványt.
2. Csóré cirkuszi mutatványunkat, pláne maszk nélkül, a bukszánk fogja keserves sírással bánni.
3. Tölgyesre kerülni nem igazán díjazott olimpiai bajnokszám.
Na, de mit vegyünk a lelkünkre? Mit vegyünk zokon? Mit ne vegyünk fel?
Számtalan - legtöbb - esetben, ha valaki számunkra nem tetszőt mond/cselekszik, akkor rögvest elgurul a gyógyszerünk. A rossz hír: mindaddig így fogunk reagálni, amíg magunkba nézve, némi felismeréscseppeket bevéve meg nem tanuljuk, hogy egy számunkra ellenkező véleménnyel nem bombát vetnek ránk feltétlenül. (Persze léteznek fejlődésképtelen lények, de az ő hiányosságaik nem a miénkek, zárójel bezárva.) Nem személy elleni támadás az egész, hanem kettő vagy több ember különböző véleménye egy adott szituációban.  
A vélemények néha teljesen azonosak. Hurrá! Szuper! Néha átfedik egymást, de olykor ég és föld között lebeghetnek, abból kifolyólag, hogy minden embernek más és más csomagot pakoltak össze a születés nevű boltban – temperamentumot, genetikai ékszereket – és az életnek nevezett akadálypályán mindenki más feladatokkal találkozik. Másképpen tapasztal, észlel, reagál, értelmez, tanul. (Vagy nem. Hiszen csöppnyi szarkazmussal fűszerezve isa bizony elmondható, hogy vannak olyan elvetemült példányok a nagyvilágban, kiknek az egyedfejlődése az óvoda küszöbén már befejeződik.  De ez ugye szerencsére nem a mi falucskánkban fordul elő. Teljesen máshol.)
Ami akadályoz a fejlődésben, az elsősorban az ego. A sajátunk. Ott pöffeszkedik bennünk, mint a mindent felfaló kis gömböc, és a bicskánk is beletörik, ha ki szeretnénk pukkasztani. Pedig, hajh, de mennyi trutyit  dédelgetünk ott… És hogy félünk megszabadulni tőlük, hiszen akkor a kis komfortzónánkból ki kéne lépdelni.  Ott kinn meg a biztonság megszűnik. És de jó a biztos rosszban dögleni, mint esetleg megpróbálni az ismeretlent. Ami hozhat talán egy legjobbat. De ide gagya kell. S gagyamadzag. Ugye.
Talán ott kezdődne az első osztály, ha nem is töltenénk meg gömbecünket mindenféle káros, ártalmas hiedelemmel, szokással, gondolattal, szóval, cselekedettel. És mulasztással. Hanem a tudatosság mezei virágillatából szippantgatnánk, és nem elégednénk meg a csatornabűzzel. Ha kinéznénk a fejünkből, s meglátnánk azt, hogy egy igazság onnan nézve 6, innen 9. És akkor sincs világvége. Esetleg világbéka.
A konfliktuskezelések fontosak. Nem kell egyetérteni a másikkal, ha úgy érezzük, hogy nézeteink eltérőek, de nem sárkány a másik ember s nem mi lennénk a sárkánykobakgyaluló hős se a népmesékben.
Amit a másik velünk közöl, az nem személy elleni támadás. (Hajlamosak vagyunk ezt hinni, és kilőni kívánjuk sokszor – majdnem mindig – az illető embert a holdra. Vagy a még-jobb esetben: a napba. Hadd süljön a gonosza ropogósra, amiért ellent merészel mondani nekünk.) Holott a dolgok rendje nem az, hogy felfőzzük az agyvizünk, agylobot kapjunk, megálljon az eszünk, felmenjen a cukrunk. stb. más ínyencségek. Ezt is megtehetjük természetesen, ha vagyunk annyira idióták. Semmi akadálya. Szép magyar nyelvünk elmondja, hogy mi lesz a következménye. (Szaporítjuk a gyógyszerlétszámot a markunkban, s A végső testeltakarítási vállalatokhoz közelebbi, hamarabbi ismeretségbe kerülünk. Magyarul: idő előtt kipurcanunk,  beraknak a fadzsekibe s azzal annyi.)
Egészségből egyet ajándékoztak számunkra. Az Okosan gazdálkodj meg ugyan egy játék. De nem mindegy, mit nyerünk és mikor. Macskáék hét életét nem lehet a lottón kiszuggerálni a varázsgömbünkkel.  Dorombolhatunk s nyávoghatunk.  Semmi pénzért nem macskulhat át egy ember. Annyira nem fejlett még a plasztikai művészet. Hálistennek.
Ha megdobnak kővel - mert esetleg az illetőnek nem volt gyerekszobája – dobhatsz rá ganyét, hegyet, kenyeret vagy semmit. Ez a te ikúdtól függ. Vésd az eszed sziklájába mementóul…
Próbálhatsz aztán érvelni, magyarázni. Meggyőzni viszont fölösleges valakit, ha nem kapható arra. Humorköntöst esetleg lehet adni a történetre.  De az egyes számú szabályt nagyon fontos megjegyezni: Ne vedd magadra.