Székelyéknél

Helyszín: az utca

Szereplők: öregasszony, menyecske futtában

 

-       Jó regget. Fekehetté? (Úgy nézek ki, minn aki aluszik?)

-       Fe, hál istennek. (Hála a bornyúnak a pajtába, annyit bőgött reggelibe.)

-       Maguk es fe.

-       Fe, hál istennek. (Hogy nem unja mindennap ezt nyekeráni.)

-       Lefogytá, mióta nem láttalak. (Van, mit aprítsunk a tejbe, mi bajod csoroszlya.)

-       Maga es jobban nez ki. (Csak kéne csinátasson szemüvegöt.)

-       Hova mész?

-       Amásra. (Mit érdökö, a barátnőmhöz a szomszédba.)

-       S kijed?

-       Karácsonfalára. (Oda, hogyne, fost hordani a szomszédoktól.)

-       Az urad hó van?

-       Dógozik. (Ott a bodegába.)

-       Anyósodék mi csinának, jó vadnak-e?

-       Megvannak, úgy öregösön. (Mittudom én, kit érdököl.)

-       S tük?

-       Mü es. ( Fordúna fe, mit minn kérdi mindennap.)

-       Nem láttalak a templomba vasárnap!

-       A templomkertbe vótam. (Nyavalyát, betegnek ke az orvosság, nem neköm.)

-       Né, az a leánka mien peckesen mejen! (Asse a templom felé, a biztos.)

-       Há ez a vénlegén még é?

-       E még igen. (Nem döglött meg még, pedig a vénasszonyok es szaporábban mennek nála.)

-       Hallotaje, hogy Gyuri, amelyik evát, esszejött Mári nénne? El es akarja venni. (Nem es üsmeri.)

-       Ejsze megbolondútak vénségükre.

-       S azt igen-e, hogy mindenki Katija most kive udvarótat? ( Kive bulál.)

-       A káposztáját a mezőről ehordták a purdék. (El én.)

-       A fene enné meg őköt. (Ajó Isten hagassa meg, s fordítsa meg.)

-       Na, Isten áldjon meg!

-       Isten magával! (Luciferi simogasson túfelől.)

-        

Helyszín: a lakás előtt/benn

Szereplők: asszony, városi férfirokon

 

-       Gyere bejjebb! (Tőlem künn es dögledözhetsz.)

-       Jaj, nem ke a cipőt lehúzni! (Hordd csak bé a cipődde a tehenfost s a katyókát, duvadjon ki a szemed.)

-       Maradhat nyitva az ajtó! (Szarnának le téged es a legyek.)

-       Vesd le a kabátot, megmelegedsz! (Remélem, hamar emész, minnyá mejen a tévébe a sorozatom.)

-       Üljé le, foglalj hellyet! (Nőni akarsz? Elég vaddisznyó vagy így es.)

-       Jól vagytok?

-       Jó, köszönjük. (E télleg vaksi, né, alig állok a lábamon.)

-       De finom ez a töltött káposzta! (Jó nagy beled van, enné ki a rák.)

-       Vegyed a tésztát, ha jól esik, azé van! (Egy hétig süttem, e most minn megeszi?)

-       Én nem iszok kávét, de szívesen főzök, ha kérsz! (Egye meg a suj a pofádot, hogyne innék, csak nem veled.)

-       Vizet kérsz? (Hozok én kirulyit, recsegtess hazafelé tőlle.)

-       Nincsen inkább valami házi? (Szilva kéne, mi?)

-       De finom, erős íze van! (Me nem tudod, mi van benne.)

-       Tőtök még szívesen! (Mé nem fullad meg immá.)

-       Gyere még máskor es nálunk! (Ötven év múlva jó lesz.)