Demencia

amer•  2015. február 17. 13:05

Álmomon tűnődöm,

milyen rejtély fénye

vagy te álmaimban? 

Édes hangod csábít,

kezed nyújtod felém,

ölelsz lágyan, puhán,

majd csalóka árnyként

ellebbensz tétován.

 

Mert nem ismertelek

álom lész’ örökre?

Nem jössz hozzám soha

valós létezésre?

Jövőm múltba hullik,

amim volt, már az sincs,

most kísért, mi nem volt,

s valósként hat a nincs.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Sun682015. március 11. 23:01

Gyönyörű!

amer2015. február 18. 09:24

Néha kísért, ami nincs, de lehetett volna.
Köszönöm Ernest!

Ernest2015. február 18. 02:13

amer2015. február 17. 21:50

Köszönöm kedves Kinga, hogy megértetted!

Kicsikinga2015. február 17. 18:39

Gyönyörű!!!!!!!!
Jaj, nagyon szép!

Törölt tag2015. február 17. 15:21

Törölt hozzászólás.

skary2015. február 17. 14:52

vagy hét

beam2015. február 17. 14:34

:(