Szávay Gyula: Feltámadás / Auferstehung

 

Feltámadás

***

Feltámadnak az ibolyák,

A dalok, a szerelmek.

Holt kedvesünk vonásait

Hordozza drága gyermek.

***

Felhő lesírja könyeit,

Könyből lesz újra felhő;

Elszáll az öröm, fájdalom,

De mind, mind újra eljő.

***

Örök erők hatalma forg

Isteni körbe vélünk,

Nem arasznyi a földi lét

Mi mindörökre — élünk.

***

Szávay Gyula 1861 – 1935

***

***

Auferstehung

***

Veilchen sind am Auferstehen,

die Lieder, das Liebhaben.

Das Wesen von toten Liebsten

unsere Kinder tragen.

***

Die Wolke weint jetzt Tränen, von

Tränen wird wieder Wolke;

die Freude und Schmerz verfliegen

‘d kommt zurück wie Revolte.

***

Ewige Kräfte drehen uns

in einen göttlichen Kreis,

es gibt kein bisschen Erden sein

doch ein ewiger Umkreis.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni