Reviczky Gyula: Szivem / Mein Herz

Szivem

***

Szivem oly gazdag szeretetben,

Mint tavaszkor virágban a mező ;

Vihartól nyílik ékesebben

S ha felüdíti könny-eső.

***

Irigyen meg nem vonja mézét

Könnyelmű lepke, dolgos méh elül;

Darázsnak is kiadja részét,

Ha viruló kelyhébe ül.

***

Hadd gázolják egy-két virágát,

Hol ezrivel van, egy nem veszteség.

Tépdeshetik pajkos leánykák:

Százának is jut még elég.

***

Áldott kis pacsirtája is van,

Ki napsugarak, illat közt lebeg,

S örömét hangoztatja nyiltan,

Hogy pacsirtának született.

***

Autor: Reviczky Gyula1855 – 1889

***

***

Mein Herz

***

Mein Herz ist so reichlich an Liebe,

wie im Frühling das Feld voll mit Blumen;

von der Sturm gibt es schöne Triebe

'd von Regen großen Lagunen.

***

Aus Neid behält sie der Honig nicht

von Schmetterling, ‘d der fleissigen Biene;

es gibt auch an Wespe ein Gericht,

wenn sie in Blütenkelch fliege‘.

***

Sollen sie paar Blumen abtrampeln,

wo Tausende gibt, eins ist kein Verlust.

die Mädchen können es abreißen:

für viele gibt es noch genug.

***

Es hat auch eine kleine Lerche,

wer zwischen Sonnenstrahlen und Duft schwebt,

und offen preisgibt ihre Freude,

dass es als kleine Lerche lebt.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni