Jörgné Draskóczy Ilma: A megvalósult álom / Der Wa

Toni11•  2021. október 23. 07:39  •  olvasva: 166

 

A megvalósult álom.

 

Gyerek-lány koromban arról álmodoztam:

Királyfi jön értem aranyos hintóbán,

Apródok emelik nehéz, drága sleppem.

Czifra, fényes násznép hajbókol köröttem

Alabárdos őrök tisztelegve állnak,

Kristályból lesz tornya márvány-palotámnak;

Ezer szobám is lesz végtibe — egy sorba:

Bíborral bevonva, kincsesel teleszórva.

 

Hogy fölcseperedtem, betelt ez az álmom:

Eljött értem az én délczeg, szép királyom!

Nem ültetett holmi hintóba, batárba,

Úgy vitt el magának -, ölelő karjába.

 

Czifra násznép helyett amerre csak jöttünk:

Illatos virágok bókoltak köröttünk.

S ákáczos kis házunk két kicsi szobája,

Szebb, mint meseország minden palotája!

 

Jörgné Draskóczy Ilma 1884 -1945

 

Der Wahrgewordene Traum.

 

Als kleines Mädchen träumte ich immer davon:

Ein Prinz fährt in einer süssen Kutsche davor,

die Pagen trugen die schweren, teuren Schleier.

Bunte fröhliche Hochzeitsschar war an der Feier.

Hellebardenwächter standen grüssend herum,

Kristall wird der Turm des Marmorpalastes rundum;

ich werde tausend Zimmer – hintereinander:

Mit Purpur überzogen, mit weissen Streifen.

 

Wenn ich erwachen wurde, dieser Traum war wahr:

Mein stolzer König kam zu mir, es wurde, wahr!

Nicht mit grosser Kutsche, sondern ganz alleine,

er nahm mich zärtlich – in seiner starken Arme.

Anstelle von Hochzeitsleuten, wohin auch kamen:

duftende Blumen, herrliche Panoramen.

‘d zwei kleine Zimmer in unserem kleinen Haus,

schöner als der Palast oder ein Herrenhaus!

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Toni112021. október 26. 13:34

Köszönöm Dénes a kedves szavaidat...üdv Tóni..

DanyiDenesDezso2021. október 24. 01:12

De gyönyörű is az isteni realitás!... jövünk rá ilyenkor, mikor külön-bejáratú aranybilinkbe ér a kezünk... és érzékelhetjük az e világi, élvezhető valóságokat!...
Nem hiába írta egyik költőklasszisunk: ’Álmodozás az élet megrontója!’ – vagy ábrándozás… valami ilyesmit… (Vörösmarty, Madách, Csokonai, vagy Petőfi... de lehet, hogy Arany, sőt, Adynak, Juhász Gyulánknak is rá tudom képzelni a tollára ezt a kijózanítóan kemény, egyben mámorítóan részegítő, tudatmódosítók nélkül is idegesítően rövid és igaz költő-filozófiát!...)

Köszönet Neki, Nekik, és Neked is Tóni! Üdv, Dénes