Csépe Imre: Bácskai tavasz / Der Frühling von Bats

 

Bácskai tavasz

1

Mint mosó asszony a teknője fölé,

Vályúra görnyed a gémeskút,

Gőzöl a róna, habzik a felhő,

Égre feszített kötél a dűlőút.

2

Zöld selymek száradnák a napon,

Harmatban fürdő búzatáblák,

Virágos szőnyegek a rétek,

Nem szőnek szebbet a perzsák.

3

Hegyén, és völgyben, dalol a munka,

Tavasz van, fény, és virág,

Negyvenbe forduló szívemben,

Sikongnak a tavaszi áriák.'

4

Nem igaz, hogy a halál örök,

Mi agyunkat tüskeként szúrja,

ősszel elhal a róna is,

De tavaszkor föltámad újra.

5

Százszor szebb színben, mint egykor,

Tündöklő fényben, frissen,

Ne csüggedj munkásom, testvér!

Ezen a tájon te lehetsz az isten.

6

Nézd a nap alól egy kis falu

A párából lassan fölmerül,

A jegenyék mint lándzsák

őrt állnak a táj körül.

***

Csépe Imre 1914 – 1972

***

***

Der Frühling von Batschka

1

Wie eine Waschfrau über ihrem Waschtrog

auf der Viehtränke beugt der Ziehbrunnen,

das Brachfeld dämpft und die Wolke schäumt, der

Weg ist wie ein ausgestrecktes Seil ganz unten.

2

Grüne Seiden trocknen an Sonne

in Tau badende Weizenfelder,

Blumenteppiche sind die Wiesen,

die Perser könnten nicht schöner weben.

3

An dem Berg und im Tal singt die Arbeit,

Frühling ist Licht und Blumen

in meinem vierzigjährigen Herz

die Arien des Frühlings kreischen rufen.

4

Es ist nicht wahr, dass der Tod ewig ist,

was unser Gehirn wie Stacheln stechen,

im Herbst stirbt auch das Brachfeld

doch im Frühjahr wieder auferstehen.

5

Hundertmal schöner als je dereinst

bei hellem Licht glitzert frisch,

lass dich nicht einengen, Bruder.

in dieser Landschaft, der Gott du selber bist.

6

Blick an der Sonne das kleine Dorf

aus dem Nebeldampf steigt langsam auf,

die grosse Pappeln wie Speere

Wache stehen rund herum.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni