KalmarKriszti blogja
VallásAz utolsó vacsora
Az utolsó vacsora
Együtt lépünk a terembe,
tizenketten asztalodnál
körbeülünk, mint a gyermek
a finom uzsonnánál.
Pászkát veszel a kezedbe,
most minden szem csak Téged néz,
áldást mondasz és megtöröd
testedet az üdvünkért.
Szőlőtőkéd jó bort termelt,
szőlővessződön szép gyümölcs,
áldást mondasz s körbeadod
véredet az üdvünkért.
Összegyűlünk mai napig,
várjuk, hogy újra itt legyél.
együtt ihassuk az új bort
az Atyával, az üdvünkért.
Áruló Júdás
Áruló Júdás
Mondd, hányszor vagyunk
életünk során Jézust
eláruló gúny,
ki kedves csókkal
tőrt döf Krisztus hátába
harminc ezüstért?
Törvényszegő, ki
sutba vág Mennyországot
ördögi bűnért.
Karácsonyi ajándék
Karácsonyi ajándék
Ezüst pehely zöldfa ágon,
Ezer ima felhő ágyon,
Karácsonynak éjszakáján
Kioson a ház ablakán.
A szél hátán tovalibben,
Angyalkarok tartják ébren,
Egyik kisebb, másik nagyobb
Bárányfelhő alakzatok...
Kérések és sóhajtások,
Hálás szívből törő álmok
Könnycseppje az égi trónnál
Megpihen az Úr lábánál.
Ölbe veszi mindegyiket
S ajándékát mindenkinek
Beleteszi díszdobozba,
Vigye haza otthonába,
Bontsa ki a fenyő alatt,
-Hová ezüst pehely szaladt-
Elvinni az üzenetet :
Az ajándék a Szeretet.
Templomba érve
Templomba érve
Régen hoztam ajándékot,
a tálcám most is üres.
Elfelejtettem az illatod
és azt is, hogy mit szeretsz!
Csak nézem a kopott tálcám kezemben:
Itt sorakoztak rajta régebben
háláim, könnyeim, bánatom, örömöm...
Most nem látok rajta semmit.
Hová lettek?
Nem tettem rá! Elfelejtettem.
Vagy elvitte a hús-vér bálvány,
kinek szenteltem gondolataim, perceim?
Most újra előveszem,
hiszen üres kézzel nem állhatok Eléd!
Mint gyermek állok Előtted,
ki atyjához jön látogatóba
s ajándékot készít neki otthonról.
A templomba úgy lépek be,
mint szülői házba.
Látogatóba, de mégis haza.
Átnyújtom tálcám:
Tessék, itt a mindennapok gondja,
a háláim, a szorongásaim,
a félelmeim,
az érzéseim,
a nem érzéseim,
a jelenem,
a múltam,
a jövőm...
Fogd a kezedbe!
Markold és szorítsd!
Úgy szorítsd, hogy soha többé
ne tudjam visszavenni!
Neked adom.
A Tied.
Örökbe!
Szürke világom
Szürke világom
Elszürkült minden
szürke a lelkem
szürke a táj és
szürke a felhő
szürke a testem
szürke a távcső
szürke a hitem
szürke a házam
szürke a vizem
szürke a lábam
szürke telepszik most a világra
szürke a lelkek nagy vajúdása
a szürkeségben valami eljő
Isten lehet vagy csak egy neoncső
fénye oszlatja a szürkeséget
kettéválasztja a szürke léget
szívemben fény gyúl
valami éget
hová tette Isten a szürkeséget?