KalmarKriszti blogja

3. Szentének az Úrhoz 

"Dicsérjétek őt az ő hatalmának boltozatán",

 ahol angyalainak lámpásai fényre gyúlnak! 

Dicsérjétek Istent az új Jeruzsálem hajnalán, 

áldozzatok  bátran, Ábrahám fiai, az Úrnak! 

"Boldog, kinek segítsége Jákob Istene", 

mert kezét áldásra tárja a feje felett, 

s mit elkezd siker koronáz... Ő lesz mindene. 

Ingyen. Bár tudja földi gyermeke mit vétett. 

Az Úr az alázatos szívekben lakozik, 

mint a Hermon harmatja, mely leszáll Sionra, 

de ki törvényeitől messze futamodik 

csontjait kutyák hordják el Seol torkára. 

"Az egész földre kihat az ő ítélete", 

angyalainak győzelme a gonosz felett, 

és Isten örök életre tett ígérete. 

Áldjad az Urat a bálvány, és Mammon helyett! 

146,5

105,7

Ábrahám fiai: Pál apostol levele a galatákhoz 3.fejezet 6,7: "

1. Ábrahám példája. Ugyanúgy áll a dolog mint Ábrahámnál: "Hitt Istennek s ez megigazulására szolgált."
2. Értsétek meg tehát, hogy aki hisz, az Ábrahám fia."

Hermon harmatja:

A Jordán folyó mindhárom ága a Hermón lábánál ered.

Seol torkára:

A Seol szót különféleképpen fordították a történelem során. A Septuaginta „Hádész”-ként azonosította. Legtöbb esetben „sír”,[1] „pokol”,[2] „gödör”,[3] „holtak hazája”[4] „földalatti világ”,[5] „alvilág”[6] kifejezésekre fordították. A magyar Károli Gáspár-fordításban csak 19 alkalommal szerepel Seol-ként, a többi helyen a közetkező szavakként jelenik meg: koporsó, sír vagy pokol. A Káldi György-féle bibliafordítás többnyire pokolként fordítja, míg a Magyar Bibliatanács által kiadott Bibliában legtöbbször „sír”-ként van feltüntetve.

Keresztutad az én utam

A tömeg kiabálta: "Feszítsd meg őt!", 
Én azt mondom: Kövesd az Üdvözítőt!

Hallgatagon álltál Pilátus előtt, 
Hallgatlak téged az oltárad előtt.

Oszlophoz kötöttek, vertek, korbácsoltak, 
Magadhoz kötöttél engem, magasztallak.

Háromszor elestél kereszteddel, megváltottad bűneim, 
Elestem keresztemmel, megvallom előtted a bűneim.

Téged kigúnyoltak, ütöttek, rúgtak, 
Én fájó könnyeimmel betakarlak.

Levették ruháidat, rá sorsot húztak, 
Levetem lelkem ruháit, téged hívlak!

Kezedbe, lábadba szögeket vertek, 
Én Szentírásoddal felfegyverkezek.

"Atyám, bocsáss meg nekik, hiszen nem tudják mit tesznek!", 
Atyám, bocsásd meg a bűneimet, hiszen vétkeztem!

Feltámadtál hideg sírodból harmadnapon, 
Várom, hogy megítéld a világot egy napon.

Évezredek óta császárok, királyok jönnek-mennek, 
Évezredek óta áll a te magasságos kereszted.

Szabadság 2021

Szabad kedvesnek lenni 

torzult világban, 

és napfelkeltét várni

domb árnyékában. 

Szabad gondolni jóra, 

álmodni szépet, 

közben közeli tájról

készítve képet!

Szabad más előtt

seperni havat.

Szabad,  persze, csak 

akkor, ha szabad!

Szabad hóembert építve 

jövőn mélázni:

Hóember, ha elolvad, 

elfolyik, ennyi... 

Szabad Jézusban hinni, 

térdre borulni, 

csendes kis szobában egy

imát rebegni. 

Az életet keresni

egy kis virágban, 

szabad embernek lenni

e korcs világban. 

Szabad embernek lenni, 

mondom, barátom! 

Szabad szabadnak lenni, 

ahogy én látom. 

Tékozló fiú története 

(2021 évének megfelelően átfogalmazva) 

Holnap elmegyek

itt hagyom a szülői házat,

nem parancsol nekem senki, 

hogy vinne el a bánat!

Kikérem az örökségi jussom, 

bár apám még él, és nem néz már nőkre, 

de úgyis ő költözik el hamarabb

az örök vadászmezőkre!

Akkor meg már minek neki?

Amúgy is ez jár Nekem, 

Ha kell ügyvédhez fordulok, 

 és KÖVETELEM!!!

Tesóm amúgy is itt marad, 

szolgalélek, tettrekész,

apánk minden kívánságát lesi, 

nem lesz velük semmi vész!

Kit érdekel a föld, 

ez a sok állat a ház körül?

Ha távol leszek tőlük

büszke szívem csak így örül!

Hej, a városban van ám a nagy élet!

Pezsgő, kaviár, rulett, nők, szenvedélyek...

Leborul előttem mindenki, tisztelnek, 

s barátom van több száz,

bárók, keresztapák, bulik, 

mélynyomótól hangos a ház!

"Ez az élet, Babolcsai néni!"

Ó, ha látná a családom, hogy mire vittem!

Elértem mindent miben eddig hittem!

Ó-ó, most látom csak :elfogyott a pénzem,

nincs egy vasam sem, hogy csillapítsam éhem!

Hé, barátom, adj egy ötöst, 

hiszen én is adtam neked, nem vitás!

Azt mondod, hogy neked sincs, 

keressek inkább állást?

Mi a végzettségem?

Ja, az nekem nincs, azt hittem, hogy nem kell...

Mit szeretnék dolgozni?

Mindegy már mit, korog a hasam, ennem kell!

Kondás legyek azt mondod?

Mennyi lesz a bérem?

Disznók elé borított étel lesz a fizettségem?

Én balga, mit keresek még itt?!

Hazamegyek, felveszem a pléhpofát,

Leporolom magamról elmúlt idők rossz porát. 

Forog agyam, csak vergődöm, 

lehet, hogy apám már kitagadott,

napok óta nem fürödtem

és a ruhám is megszakadt itt-ott. 

Erőt veszek, pedig lábam remeg, 

de jó lenne, ha befogadna! 

Nincs már sok kívánságom, 

csak egy kevés alamizsna! 

Vajon mit fog szólni?

Haragszik rám? Dühös még? 

Arcát nem láttam már olyan rég! 

S most elém jön, 

kitárt karral fut felém, 

örömkönnyek csorgadoznak

megbocsátó két szemén. 

"Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened! 

Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz!" 

Elmeséli:  várva-várt ő minden nap

s számolta a perceket, 

nem gondolt semmi másra

csak arra, fia vajon hol lehet? 

Asztalt terít, köntöst ad rám, 

lakomát csap délelőtt, 

s én térdre rogyva ígérem:

jobb leszek, mint azelőtt! 

Idézetek:

Ez az élet, Babolcsai néni anekdotából

Lk 15,21

A tékozló fiú.11Majd így folytatta: „Egy embernek volt két fia. 12A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. 13Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. 14Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. 15Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. 16Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. 17Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg éhen halok itt. 18Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. 19Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. 20Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta.21Erre a fiú megszólalt: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. 22Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. 23Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, 24hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. 25Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. 26Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. 27Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült – felelte. 28Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és kérlelte. 29De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. 30Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. – 31Az mondta neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. 32S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült.”

Lk 15, 11-32

Év végi hálaadás 2020

Hálát adni ezért az évért

kérdezed: Hogyan lehet?

Nyisd ki szíved s ülj le mellém, 

elbeszélem most neked! 

Pandémia, karanténláz...

csúfította az évet. 

Istenverés? Ördögcsapás!

Mit ember most megélhet. 

Én mégis térdre rogyom

s hálatelve megköszönöm

minden lélegzetem, napom, 

bánatom és örömöm. 

Hálát adok a Teremtőnek

a távolságtartásért, 

mert megmutatta, 

kit engedhetek magamhoz közel

s kit szerethetek távolról. 

Hálát adok a szájmaszkért, 

Mert többet nézünk egymás szemébe, 

és "a szem a lélek tükre." 

Hálát adok a karanténért, 

mert megtudtam kik azok, 

akiknek valóban számítok. 

Hálát adok a betegségért, 

mert megtanultam bízni Benned még jobban. 

Hálát adok a világ lelassulásáért, 

így hangosabban hallom szavad. 

Hálát adok a magányért, 

Mert tudom, hogy Te velem vagy, bennem élsz. 

Hálát adok, hogy Rád bízhatom magam, 

mert "akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik"! 

Róm 8,28

Istentől áldott, kegyelmében gazdag, boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!