KalmarKriszti blogja
IrodalomÚj haikuim
*
Christianus
Légy égő gyertya
és hirdesd a sötétben :
fényért sosem kár!
*
Gyász
Lelkemre kötök
közös pillanatokból
emlék-koszorút.
*
Levendula
Méhekkel zengő
levendula illata
égi nyugalom.
*
Hála
Hála virágok
minden nap láncra fűzve
szerény gyöngysorom.
*
Búzatábla
Aranyló búza
könnyű széllel hajolva
ékszerként fénylik.
*
Templom
Oltár lángjánál
égi nyilaktól zengve
ébred a lélek.
*
Allergia
Nyárfavirágzás
nyáron hóesés széllel.
Tüsszentek. Igaz.
*
Szerelem
Szeret-nem szeret...
Zöld levelet tépkedek.
Na, ez örökzöld!
Harang zúgása...
Hej, az èn pántlikámon
Hej, az èn pántlikámon
Hej, az èn pántlikámon
Egy-kèt tubarózsa,
Nem vagyok èn, nem vagyok èn
Senkinek adósa.
Egy-kettő keszkenőmbe,
Amit mátkám adott,
Egyet-kettőt a szívèbe
Talán èn is adok.
Hej, az èn pántlikámon
Egy-kèt tubarózsa,
Azt dalolja, azt dalolja:
Règ nem hallott róla.
Egy-kettő keszkenőmbe
Amit nèkem adott,
Visszatèr ő, visszajön ő,
Ha a tó befagyott.
Robert Burns: HA MENNÉL HIDEG SZÉLBEN...
Mert szèp...
Robert Burns: HA MENNÉL HIDEG SZÉLBEN...(Weöres Sándor fordítása)
Ha mennél hideg szélbena réten át, a réten át,rád adnám kockás takaróm,öleljen át, öleljen át!S ha körülzúgna sors-viharrémségesen, rémségesen:szívemben volna házad,oszd meg velem, oszd meg velem!
Volna köröttem zord vadon,sötét, veszett, sötét, veszett,mennyország volna nékem azegyütt veled, együtt veled!S ha volnék minden föld uraaz ég alatt, az ég alatt,koronám legszebb ékkövevolnál magad, volnál magad!
Ezidáig alkotott Haikuim
Figyelj, kis vízcsepp!
Add meg magad, s tied az
egész óceán!
*
Szerelmes lettem
s te nevetve törted le
angyalszárnyaim.
*
Hála
Hátra tekintve,
előre nézve: hálát
adok Istennek!
*
Göndör gyermek fürt
kacagással a legszebb!
Vidítja lelkem.
*
Földön emberi
életünk, mint mezei
virág elhervad.
*
Nyelv kétélű kard.
Tollat forgatva döntsd el:
Építesz? Rombolsz?
*
Csábító szempár
tündöklése szívemnek
lángszórósugár.
*
álmaink Isten
égboltjára festve mint
temérdek csillag
*
boldogságpatak
csobogásában síró
lelkem megfürdik
*
Szemed tüzében
lassan lángolok fel s mint
gyurmát formálhatsz.
*
Mosoly a legszebb,
boldogsággal szőtt ékszer.
Viseld minden nap!
*
tengerbe dobtam
elmúlt, fájó éveim
gyönggyé változott
*
Ábránd gyöngyeim
örök felhőkbe szórva
lélekszárnycsapás.
*
Tél szava rebben,
tavasz fagy kikeletben
léted melenget.
*
Vágy elásása
olyan szerelmi téboly,
mi nyílt közönyt szül.
*
Gyomláld minden nap
elméd kertjét s a végén
jó gyümölcs terem!
*
Üresen kopog
a szó korhadt ajtómon.
Múzsa, gyere be!
*
Szellő suttogja:
Kelj fel, lélek, holnap már
új napra ébredsz!
*
a templomtorony
mély harangkondulása
imára késztet
*
Rohanó világ
és benne háromsoros
villámbölcselet.
*
A cél előttem
én mégis hátra néztem.
Sóbálvány lettem.
*
magányos órán
drámában ül a semmi
kicsit megpihen
*
Szeretni annyi,
mint két testben élni egy
szívdobbanással.
*
A tökéletlen
embert tökéletesen
szeretni célom.
*
Szerelemvirág
nélkül vágy vörös szirma
halott sárba hull.
*
Vas inam feszül,
kő lábam remeg, húzom
égi keresztem.
*
Fázó lelkekre
lágy selymet hinteni az
ars poeticám.
*
Vízesés ha hív
vidd hozzá érzéseid
és mosd fehérre!
*
elfáradt lelkem
szívednek otthonában
vágy megpihenni
*
tündérkertben egy
szerelemrózsát kaptam
tüskétől vérzek
*
Isten bankjában
a szeretet részvényét
kamatoztatom.
*
Lépteid nyomát
vastag emlékpor lepi
zárd be az ajtót!
*
Szentlélek madár
szívem ágán imában
hozzám turbékol.