KalmarKriszti blogja

Vallás
Kriszti12•  2025. január 16. 17:10

Talán csak fikció


Kalmàr Kriszti: Talán csak fikció 



Talán fikció, talán èdes álom,

hogy a Bèke Istene rám találjon...

Ne trombitával, ès ne pergő dobbal,

jöjjön el tavaszi, lágy fuvallattal!



Járja át lelkemet rózsa illatával,

ringassa testemet angyalok dalával!

Most kinyitom az ajtót, áradjon a fèny!

Isten mindig Isten. Most ès mindörökké.

Kriszti12•  2023. szeptember 30. 10:45

Otthon




Isten, 

Haza, 

Szeretet, 

Hazaszeretet, 

Isten haza szeretett. ☺😇

Kriszti12•  2023. május 24. 17:53

Pünkösdi lélekkel telve



Pünkösdi lélekkel telve 


Mint a bagoly, bölcsen szól az, 

kiben lakik a Szentlélek, 

s göröngyös úton jár lába. 

Szelíd, mint a fehér galamb, 

csőrében olajfaággal, 

és mint öszvér, olyan makacs:

nem tántorodik el hitben. 

Szíve puha, lüktető hús,

nem nehéz, hideg, mint a kő. 

Száraz lelkük is virágzik, 

mint sivatagi aloe, 

s szavaik, mint perzselő tűz, 

mely' a Napnál is ragyogóbb.

Kiket mennyei szél átjár

örülnek, vigadnak, mint kik

részegségtől mámorosak. 

Daluk oly' selymes, angyali,

mint az égi hárfa hangja, 

s a zöldellő fák ágain

zamatos mannát teremnek. 

Kriszti12•  2023. május 23. 19:14

Az úton Debrecen felé



Az úton Debrecen felé 


Boldogság perceit tartom számon

miközben épp hatvannal haladok

kék autómmal Debrecen felé... 

Útszéli animáció forog:

pünkösdi lángnyelvekbe borított

pipacsok integetnek messziről, 

mellettük kis mezei virágok

királyok ruhájánál is szebben

öltözködnek az Úr szekrényéből.

Boldogság tölt el, számolom ismét 

a perceket. Nem vagyok egyedül 

a kocsiban : Az úton mellettem 

ül Isten, éppen Debrecen felé... 

Kriszti12•  2023. május 12. 17:24

Mint a kalász...



Mint a kalász... 


Csak legyél mindig pozitív, 

lásd meg mindenben a szépet!

Add át magad, mint ahogy a 

búza meghajol a szélnek. 


Legyen bár mennydörgő vihar, 

mi kettétöri a fákat, 

kalászok békésen ringnak

földig, míg az idő várat. 


A viharban állj meg te is, 

gondold csak át az életed!

Hányszor fogta meg az Isten 

a kezedet, és vezetett!


Hidd, hogy most sem lesz ez másképp, 

hiába borult be az ég, 

felhők egyszer elvonulnak, 

szebb napok jönni fognak még!