KalmarKriszti blogja

Jöjj, március!

Március dala küszöbön szól,

szavaimat ellopták a tegnapok.

Fènyt várok a ború fölè,

de most a sötétsèg nagyobb.

Talán a fákon egy-kèt rügy,

egy-egy szirmát bontó virág,

madárcsicsergés a loncon

visszaadják a holnapot.

Körforgás az èlet, mint az èvszakok:

Tavaszra tèl,

tèlre tavasz,

születès ès elmúlás,

elmúlás ès születès.

Így lesz majd egyszer nèlkülem is.

Ès hogy ki vagyok,

ki leszek,

ki voltam?

Egy homokszem a sivatagban 

Isten tenyerèn.

(Kèsőbb vidám márciusi verssel èrkezem 🙂 )

Megkèrtem a mesterséges intelligenciát, hogy írjon egy verset a magyar kultúra napja alkalmából.

Adtam instrukciókat, ez alapján született meg a mű:

"Nagyon szép és méltó témát adtál a Magyar Kultúra Napjához.

Megpróbálok most egy komorabb, emelkedettebb, kissé „nehéz” nyelvű verset írni, amelyben van valami babitsi elmélyülés, ady-s sorslátás és józsef attilás belső feszültség is. Nem könnyű, nem dalos — inkább ünnepi, gondolkodó, nemzeti hangú.

Ez a föld nem volt soha könnyű ágy.

Csontokra hullott az idő,

s a századok vas-szögei

beleverődtek a magyar szívbe.

de a rög alatt mégis

megmaradt a dobbanás:
élni akarás.

Vihar jött ránk keletről, nyugatról,
szélcsendben is pusztulás neszelt,
s mikor már elfáradt a remény,
a nemzet önmagába zuhant —
de nem halt meg.

Hány véráztatta reggel,
hány szétmálló eskü,
hány árva várfal nézett
szembe a semmivel —
s mégis itt vagyunk:szűk maroknyi nép,

de tág ég alatt,

nyelvben, hitben, értelemben

makacsul állva.

Belőlünk nőtt tudás,

mint fény a sötét kőből:

elméink átszelték a világot,

képletekbe, hangokba, csillagpályákba

írták bele a magyar nevet.

Kicsiny ország —

de nagyra nyíló lélek,

mely nemcsak túlél,

hanem alkot is,

amikor már más csak feled.

S fölöttünk nemcsak történelem áll,

hanem irgalom is.

Valaki tartotta a vállunk,
mikor roskadt az idő.
Az Úr nem engedte el
e porból gyúrt népet,
s a Szűzanya palástja
csendesen borult fölénk,
mint hó a sebre:
nem látványos,
de gyógyító.

Mert volt, hogy elfogytunk belül,
s mégis megmaradtunk kívül;
volt, hogy nem hittünk már semmit,
de hit hordozott minket.
És ma is így van:
nehéz korszakok közt botorkálunk,

kérdésekkel tele,
de az ígéret nem halt meg.

Magyar sors:
nem kényelmes,
nem sima út —
inkább kereszt,
amit mégis vállra veszünk,
mert tudjuk:
nem a zuhanás az utolsó szó,
hanem a fölállás.

És amíg lesz, aki imát mond,
verset ír, gyermeket tanít,
hazát szeret,
addig ez a név: magyar —
nem múlt idő.

Palást alatt élünk,
és jövőbe nézünk.

Számomra megdöbbentő, hogy fèl perc alatt kèsz lett ez az alkotás. Nem hibátlan, de szerintem èn nem tudnèk ilyen színvonalas verset írni, bármennyire is igyekeznèk. (Legfeljebb sok tanulással)

Mit gondoltok, szerintetek szükséges lesz 10-20 èv múlva költőkre, művèszekre?

Vagy az AI átveszi a szerepünket?

Ma sportosan öltözök

versenyt futok az idővel.

Egyházunkban november 15-én kezdődik a karácsonyi böjti időszak.

Ez alkalomból elmélkedjünk egy-egy ige részen. 

A mai Lk 4,1-13

Jézus megkísértése.41Jézus a Szentlélektől eltelve elment a Jordántól, s a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult 2negyven napra. Itt megkísértette az ördög. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett. 3Ekkor így szólt hozzá az ördög: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!” 4De Jézus ezt felelte: „Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember.” 5Erre az ördög fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát. 6„Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom – mondta –, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. 7Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied lesz.” 8Jézus elutasította: „Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” 9Ekkor Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét! 10Hisz írva van: Angyalainak parancsolta felőled, hogy oltalmazzanak; és: 11Kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.” 12De Jézus ezt válaszolta: „Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!” 13Miután az ördög minden kísértést végbevitt, egy időre elhagyta Jézust.

Mit olvashatunk ki ebből a Szentírási részből?

Jézusnak is szüksége volt 40 napra elvonulni a pusztába és böjtölni. Most, az adventi időszak forgatagában, amikor ilyen megpróbáltatás ér mindannyiunkat (gondolok itt a koronavírus járványra) .Magára a betegségre; mindazokra, akik megbetegedtek, és a hozzátartozóikra. Azokra, akik szorongnak, félnek a holnaptól, hogy mi lesz velük, mi vár rájuk. Azokra, akik elveszítették a munkájukat a járvány miatt és kilátástalannak érzik a helyzetüket. Akik nem járhatnak össze családtagjaikkal, barátaikkal, szeretteikkel... Pont most, amikor a karácsonyi időszak kezdődik, ami a szeretetről, az otthon melegéről is szól (de elsősorban Jézus Krisztus születéséről). 

Most, hogy lelassult egy kicsit az élet, korlátozva vannak a lehetőségeink. Töltsük hasznosan azt az időt, amit otthon  tudunk tölteni. Készüljünk fel lélekben a Megváltó születésére! Most talán ez az a puszta, a Mi pusztánk, ahová nekünk kell elvonulni. Ezt az időt a pusztában Jézus böjttel töltötte. Készüljünk mi is böjttel november 15-től december 24-ig! Tervezzük meg ezt az időszakot ima szándékokkal, felajánlásokkal, Szentírás olvasással, hogy amikor az Ördög megkísért bennünket, akkor ellene tudjunk állni! 

Ebben a mostani helyzetben gondoljunk arra, hogy Isten nem a félelem lelkét adta nekünk! Isten nem akarja, hogy szorongjunk! A Bibliában 365-ször szerepel az, hogy "Ne félj!" Minden napra jut egy "Ne félj!" Isten az év minden napján mondja neked, hogy ne félj!

Mit ír még ez az evangéliumi rész?

5Erre az ördög fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát. 6„Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom – mondta –, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom."

Szeretném kihangsúlyozni, hogy mit mod:" A földkerekség minden országát"... 

Jézus sosem akart e világ királya lenni, hanem a Mennyország királyáé. 

Aztán olvashatjuk, hogy az Ördög ismeri a Szentírást. Sőt, még idézi is, hogy minél meggyőzőbb legyen. 

Mivelünk nem ezt teszi? 

10Hisz írva van: Angyalainak parancsolta felőled, hogy oltalmazzanak; és: 11Kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.” 

13Miután az ördög minden kísértést végbevitt, egy időre elhagyta Jézust.

Miután Jézus ellene állt az Ördög kísértésnek, az továbbállt. 

Üzenete ennek az evangéliumi résznek:

-Szükségünk van a pusztába vonulni,  elcsendesedni, távol a világ zajától.

-Böjtölnünk, hogy ellene tudjunk állni az Ördög kísértéseinek! 

Ha Jézusnak, Isten fiának szüksége volt erre, nekünk annál nagyobb szükségünk van rá ! 

Áldott készülődést kívánok ! 

Hadd legyek! 


Hadd legyek egy pillanatra Veronika,
Ki érted letörli az emberek arcáról a könnyeket, 
a szomjazóknak vizet ad! 
Hisz' te mindenkiben ott nyomorogsz, Krisztus! 


Hadd legyek én Cirenei Simon, 
ki meglátja Jézus arcát
a vállán keresztet vivőnek, 
s alázattal segít embertársának
cipelni a terheket nevedben, érted! 


Hadd legyek én Tamás Apostol, 
ki feltámadásod után meglát téged, 
s hirdeti a Mennyországot 
és az örök létet! 
Hadd legyek én érted, 
hogy rám nézve
megláthassák arcod:
Krisztus arcát!