KalmarKriszti blogja
VallásKarácsonyi ajándék
Karácsonyi ajándék
Ezüst pehely zöldfa ágon,
Ezer ima felhő ágyon,
Karácsonynak éjszakáján
Kioson a ház ablakán.
A szél hátán tovalibben,
Angyalkarok tartják ébren,
Egyik kisebb, másik nagyobb
Bárányfelhő alakzatok...
Kérések és sóhajtások,
Hálás szívből törő álmok
Könnycseppje az égi trónnál
Megpihen az Úr lábánál.
Ölbe veszi mindegyiket
S ajándékát mindenkinek
Beleteszi díszdobozba,
Vigye haza otthonába,
Bontsa ki a fenyő alatt,
-Hová ezüst pehely szaladt-
Elvinni az üzenetet :
Az ajándék a Szeretet.
Templomba érve
Templomba érve
Régen hoztam ajándékot,
a tálcám most is üres.
Elfelejtettem az illatod
és azt is, hogy mit szeretsz!
Csak nézem a kopott tálcám kezemben:
Itt sorakoztak rajta régebben
háláim, könnyeim, bánatom, örömöm...
Most nem látok rajta semmit.
Hová lettek?
Nem tettem rá! Elfelejtettem.
Vagy elvitte a hús-vér bálvány,
kinek szenteltem gondolataim, perceim?
Most újra előveszem,
hiszen üres kézzel nem állhatok Eléd!
Mint gyermek állok Előtted,
ki atyjához jön látogatóba
s ajándékot készít neki otthonról.
A templomba úgy lépek be,
mint szülői házba.
Látogatóba, de mégis haza.
Átnyújtom tálcám:
Tessék, itt a mindennapok gondja,
a háláim, a szorongásaim,
a félelmeim,
az érzéseim,
a nem érzéseim,
a jelenem,
a múltam,
a jövőm...
Fogd a kezedbe!
Markold és szorítsd!
Úgy szorítsd, hogy soha többé
ne tudjam visszavenni!
Neked adom.
A Tied.
Örökbe!
Szürke világom
Szürke világom
Elszürkült minden
szürke a lelkem
szürke a táj és
szürke a felhő
szürke a testem
szürke a távcső
szürke a hitem
szürke a házam
szürke a vizem
szürke a lábam
szürke telepszik most a világra
szürke a lelkek nagy vajúdása
a szürkeségben valami eljő
Isten lehet vagy csak egy neoncső
fénye oszlatja a szürkeséget
kettéválasztja a szürke léget
szívemben fény gyúl
valami éget
hová tette Isten a szürkeséget?
Az Úr örökzöld köntöse
Az Úr örökzöld köntöse
Ott álltam Isten előtt összetört szívemig ázva,
átitatva a Keserűség, a Fájdalom esőcseppjeivel.
A nehéz lelki teher alatt összeroskadva, sárba hullva,
amikor eszembe jutott, hogy hangosan megszólítsam Őt.
Félszegen felnéztem Rá, tekintetét kerülve,
és akkor... és akkor Ő ujjaival lágyan megérintett.
Gyengéden leemelte rólam a Tagadás kabátját.
Ó, te, Tagadás! Azt merted mondani, hogy nincs Isten?
Mondhattad, mert közben az Úr levette rólam Reményvesztett ingem.
"Itt állok, Uram! Látod? Ez vagyok Én!
Porból teremtettél és egyszer porrá leszek én.
De addig is: Add rám, Atyám, Szereteted hófehér ingét!
Add rám, kérlek, Hited örökzöld köntösét és ígérem:
életemben is és halálomban is hű szolgálód leszek én!"
Ekkor Ő meghallotta tűzzel telt szavam,
rám adta dicső fényével színezett örökzöld köntösét.
Új ruhámban, új emberként bátran nézek a szemébe.
Hite a sárból felemelt, fényétől kivirult a táj,
és Szeretete felszárította összetört lelkemről az esőcseppeket.
2016. március
Jézus és a gazdag ember
2022.01.16.
Pünkösd után 30.vasárnap
Lk 18,18-27
A gazdag ember.
18Egy előkelő ember megkérdezte: „Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerhessem az örök életet?” 19Jézus ezt válaszolta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. 20Ismered a parancsokat: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, tiszteld apádat és anyádat.” 21Az kijelentette: „Ezt mind megtartottam gyermekkorom óta.” 22Ennek hallatára Jézus ezt mondta neki: „Egy dolognak még híjával vagy. Mindenedet, amid csak van, add el, s oszd szét a szegények közt, és kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem.” 23Amikor ezt meghallotta, igen elszomorodott, mert nagyon gazdag volt.
A gazdagság veszedelme.
24Amikor Jézus ezt látta, így szólt: „Milyen nehéz bejutni a gazdagnak az Isten országába! 25Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” 26Erre hallgatói megkérdezték: „Hát akkor ki üdvözülhet?” 27Ezt felelte: „Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges.”
Jézus és a gazdag ember 1
Mennyországba nem lehet helyjegyet venni
sem üdvösség - bérletet pult alól kérni
sem előkelő páholyt angyali karba
se aranyat adni a Szent Mihály kardba.
Szent Péter sem adja zsetonért a kulcsot
jobb ha elfelejted Édenért a puccsot
Úr sem pénzért adta a váltságlevelet
oszd szét vagyonodat és kövesd Mesteredet!
Másik "feldolgozásban" :
Jézus és a gazdag ember 2
Az ítéletkor tele zsebbel megállok Előtted:
Jézus, kérek egy üdvösség - bérletet!
Mellé egy jó helyet az angyali karba,
Itt egy arany tömb a Szent Mihály kardba!
Szent Péter, barátom! Nézz másfelé kicsit,
Kezedbe nyomok egy üveg whiskyt,
ha átléphetek ezen a rozsdás kapun
és nem nézed a nevem azon a lapon!
Amit a Földön gyűjtöttem ott kell hogy hagyjam?
Kincseket, pénzemet a szegényeknek adjam?
Nem mondok semmit, nem erre gondoltam...
Hagyjuk is inkább, én már itt se voltam!
Egy kicsit komolyabbra fogva:
Jézus és a gazdag ember 3.
Itt állok Előtted, óh, a lábam remeg,
Kérdeznék is Tőled, de oly' nagy a tömeg!
Rád nézek félénken, szólnék... Nem szól a szám...
Békességed önt el és Te felfigyelsz rám.
"Jó Mester, mit tegyek,
hogy elnyerhessem az örök életet? "
Tartsd meg a Mózesi törvényeket!
"Megtartottam őket gyermekkorom óta."
Válaszodat vártam már olyan régóta!
"Add el mindenedet, oszd a szegényeknek,
Kincsed lesz a mennyben, hogyha követsz engem! "
Szomorúság önt el, csavarja a szívem,
Akkor még nem tudtam: Te vagy az én Kincsem!