KalmarKriszti blogja

Szív alakú felhő 

Nyár után az ősz köszönt, s én csendben fejet hajtok. 

Halottak napján mindig a temetőbe tartok. 

Mit vigyek a sírodra? Virágboltba belépek.

Kiválasztom miközben sietősen szétnézek. 

Előttem van az arcod... Vajon, most mi tetszene?

Hallom, ahogy kimondod: "Csak selyemvirágot ne!"

Legyen most is krizantém, mellé a kis mécsesem,

átkötöm s hozzáteszem minden közös emlékem.

Köd rajzolt a fejfádra egy nagy könnycsepp alakot,

Elindult, hogy mutassa a végtelen patakot. 

Gyertya ég, s csillag gyullad odafent, a kék égen,

a krizantémillatú, szív alakú felhőben.