Essran_Rothmor blogja

Gyász
Essran_Rothmor•  2021. július 15. 22:19

Pillanat

Pillanat

 

Vigyázz! Mert megjöttem én.
A Halál vagyok, s fegyverem
irtózatos. Pusztai szememnek
világa kénköves lánggal ég.
Tenyeremben, a holtak mikrofonja
három ásító lyukacskából néz tefeléd.

 

Repül a csontgolyó, tar homlokán rajzol
cirádát árnyék és fény. Hűvös tekintete
cirógatja izzadt testednek bőrét. Rögzít és
töröl, lajstromba vesz. Beléd lát, magához köt s leigáz.
Még közelebb érzed a zárást. Nézésed holtsáv,
halálsoron vigyorgó emlék, szünetmentes táp.

Essran_Rothmor•  2021. április 4. 20:44

Harcra

Elfáradt emberek, lassuló végtagok!
Mert egy pillangó is széttöri bábját valahol.
S lantján játszva tölti meg az igaz bárd,
Szférák zenéjével a paplaki borozót.

Illúzió? Igyunk hát minden betérő harcosért.
Arcélekben veszteglő karcos mámorukért.
Hogy nevetésük soha ne hallgasson el. És a
halál is megtanulhassa a leckét. Nem adjuk fel.

Essran_Rothmor•  2021. március 22. 14:16

Whiskey Cola

Neves alkohol,
és tiszta korty.
Kátrányba forgatott
gyufaszál.Lángolj barát!
S légy hű jégkocka
a pohár legalján.
Dicső halált adva
és cukorbombát.
Coca colát, végnek
stadionját. A sötét
folyóban rejtőzködő,
Tripla AAA-t.

Szervusz Halál!

Essran_Rothmor•  2021. március 2. 21:18

Átváltozás

Átváltozás

 

Szomorúan hallom, egy csillagotok kihunyt az égen,
S nem lesz többet útjelző, nektek az éjjel,
Kihűlt helyébe, fekete lyukat, égetett Ő,
És onnan tekint le, húz magához téged.
Kinyúlsz felé, nyújtózol érte, pöttöm gyermekként
éget a láz, hogy találkozhass vele, damilon lefelé lógó,
Columbia űrsikló. S mellette, gyerekszobád faláról, néz
vissza rád, a fekete poszter. Láthatatlan gyűrűjében,
a szeretet vonzását mosolygó, végtelen lélekhordozó.

Essran_Rothmor•  2020. november 10. 22:58

A gépész


A gépész

Nagy ez a mozi, s mögötte forog a vetítőkorong,
Lámpája, reklám nélkül vetít, és élettel tölti
Meg a hangár belsejét.

Vágatlanul járja monoton köreit,
Saját élmény nélkül sugároz szeme,
S nincs benne, maréknyi honvágy sem.

Impulzusokkal tölti fel az elfáradt szíveket,
Mosolyra fakasztja, könnyekre sarkallja,
A keretbe zárt emberi lelkeket,
Maga se tudja, mikor lesz vége a filmnek!