Valami...

legland•  2019. november 28. 15:09



Valami remeg a csendben,
a vágyaim,
megfeszítve a kereszten.
A szívem haldoklik érted,
mint a gyertya lángja,
ha a levegő elfogyott,
ott lent a mélyben.


Valami meghalt ma bennem,
de holnap,
ha kimondod a nevemet,
tavasz lesz a télben.


Valami meghalt,
mi eddig csak,
árnyékot szült a fényben, 
hogy valaki élve szülessen.


Mert álmaimba úgy szöktél be,
mint sötét szobába a fény,
a lehúzott redőny résein,
megtaláltad az utat,
kápráznak szemeim.


Pedig azt hittem,
szívem már néma,
de nem csak hallgatott,
mint a fegyver,
ha alszik vele a katona,
s csövében a lőpor,
lángvörös sikolya.


Valami remeg a csendben...


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2019. december 1. 14:48

Remek és találó sorok, köszönöm János!

Seeman2019. december 1. 13:04

Valami megbújt, ott vár, ismeretlen, nem tudod mi az, súg ösztön súg az ész, de semmire, semmire nem mész.
Egy le nem rántható lepel, egy megszakíthatatlan fennálló állapot.

legland2019. november 29. 08:23

Emőke, köszönöm a brumit:)

legland2019. november 29. 08:23

Maria, nagyon kedves vagy, csak a sár álljon engemet :):)

legland2019. november 29. 08:20

Karcsi, ha igazi, ha nem, valami kell :)

skary2019. november 29. 06:17

valami...de nem az igazi

Mamamaci402019. november 28. 21:29

Brummos

csillogo2019. november 28. 20:50

Kívánom, hogy kimondják a nevedet Sanyi :)
ne félj, csak az elme játszik, káprázat az élet, fütyülni kéne az egészre, de több felvonásos egy színdarab, álld a sarat ebben a "helyzetben"
Grt.