Száradok

legland•  2020. augusztus 4. 10:03  •  olvasva: 228


Az összefércelt időmből,

felfeslett egy szál,

és előbukkant alóla,

egy régi nyár,

mikor esőcsepp voltam,

s csak hullottam,

és hullottam rád.

De te letöröltél magadról,

s törölköződön,

azóta is ott szárít,

minden elmúló nyár.

Felfeslett egy szál,

- időm szövetén

hiba maradtál...,

foltozni, 

csókolni kellene már.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2020. augusztus 6. 07:56

@kisspatricia: egyetértek...

kisspatricia2020. augusztus 5. 18:00

@legland: Hát, az élet is egy fagyi...bár azt nem mondom hogy mindig jó nyalni...

legland2020. augusztus 5. 17:20

@kisspatricia: tudod ez a sok eső, teljesen kiolt...á, igazán kevés fagyit nyalok :)

kisspatricia2020. augusztus 5. 17:13

Egy-egy régi nyár gyakran előbukkanhat. Olykor még veszélyes is lehet ha nagyon beleéled magad. Szép verset írtál megint, kicsit múltba révedős. Most nem lángolsz valahogy. Lehet hogy sok fagyit eszel? 😉

legland2020. augusztus 5. 11:40

@BakosErika: Nagyon szépen köszönöm!

BakosErika2020. augusztus 5. 10:11

Szép lett.