Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Soha többé...
legland 2020. március 24. 09:29 olvasva: 217
Megérintenélek,
de csak csendben,
mert már,
nem mer úgy verni a szívem.
Megérintenélek,
aztán eltünnék,
mint az álmok,
a hajnali fényben.
Megérintenélek,
mint csobogó patak hangja,
a szomjazó vándort,
a néma csendben.
Csak megérintenélek,
még utoljára,
- hogy minek?,
csak ki teremtett engem,
a soha meg nem álló,
nagy, rozsdás idő gépében,
apró fogaskeréknek,
csak Ő egyedül,
csak Ő, tudhatja meg...
Perzsi.2020. március 24. 16:11
@legland: Szívesen, én köszönöm, hogy olvashattam.
legland2020. március 24. 16:07
Megtisztelsz Mersinho, nagyon szépen köszönöm!
Mersinho2020. március 24. 14:38
Gratulálok, nagyon szép lett...
legland2020. március 24. 14:37
skary, vedd elő, a romantikusabb lelked :) vagy ha nincs, most akciós a Sparba:)
skary2020. március 24. 14:13
minekmá?
legland2020. március 24. 13:21
Miklós, megtisztelsz!
legland2020. március 24. 13:21
Perzsi /Erzsébet/, nagyon szépen köszönöm!
Mikijozsa2020. március 24. 12:15
szép lett
Perzsi.2020. március 24. 11:37
Gyönyörű vers, gratulálok!