Nem háborúra készülök...

legland•  2021. október 8. 10:05  •  olvasva: 161

a csend gyöngyei összetörték a tükröket

és a meghasadt idő átszúrta a szívemet

pedig már nem háborúra készültem

csak úgy megadni magam

feltett kézzel ölelő karjaidban


de most egy csikorgó idegen

nézem ahogy lassan jön szembe velem

ott a körútnál

nem harsány vagány

ő a magány mindig ébren van

mert mindig valakire vár


ez van

elvesztél mint a színes naplemente

ha elmúlt az a pillanat

mi vajúdva megszülte

így van ez de ha visszajössz

mint lázadó tenger a partját

összetörhetsz újra és újra


de már nem háborúra készülök

hanem tengernyi csókra

feltartott kézzel megadni magam

ölelő karjaidban


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2021. október 9. 17:38

@ariadnesweet: Andrea, egyetértünk :) Én is félénk vagyok, de hódítani akarok :D ( akartam )

ariadnesweet2021. október 9. 13:19

Nem is értem miért kell háború, hierarchia, szerintem egy kapcsolat egymás elfogadásán alapul.(mondom pont én) Én sem háborúra készülök, nincsenek és nem is voltak fegyvereim, félénk voltam, vagyok, leszek:)

legland2021. október 9. 11:40

@Mikijozsa: Miklós, nagyon szépen köszönöm! :)

legland2021. október 9. 11:40

@Perzsi.: Erzsébet, köszönöm szépen, reméljük egyszer elfárad :)

Mikijozsa2021. október 8. 11:05

nagyon jó gratula

Perzsi.2021. október 8. 10:16

A magány, aki mindig vár valakire. :-( Szomorú, de van benne igazság.